Az idei előirányzatnál 825 millió forinttal kevesebb a jövő évre tervezett táppénzköltségvetés, az ez évi 107,7 milliárdos kasszából az év első kilenc hónapjában 72,3 milliárdot fizetett ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) - tudtuk meg Bogdán Zsuzsannától, az OEP illetékes főosztályvezetőjétől.
A táppénzkiadásokban megtakarítás várható, ebben jelentős szerepe van a jogszabályok szigorításának és a biztosító táppénzellenőrzést végző orvosainak.
A keresőképtelenség első 15 munkanapjára a munkáltatók által fizetett betegszabadság jár. Ezt követően az OEP folyósítja a táppénz összegét, amelynek mértéke a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60 százaléka. A táppénzfolyósítás maximális időtartama az elmúlt 11 évben nem változott, a súlyos betegek ma is egy évig vehetik azt igénybe. A passzív jogon járó (ez a biztosítási jogviszony megszűnése után fizethető) folyósítás ideje 1996-2003 között egy év volt, 2003-ban 180 napra, rá egy évre 90-re, ez év áprilisától pedig 45 napra csökkentették. S amíg 1996-ban nem volt lehetőség a méltányossági alapon igényelhető táppénzes állományra, 1998-2003 között ennek idejét nem korlátozták, 2003-ban pedig a maximális folyósítás időszakát 180 napra redukálták, egy évre rá pedig 90, az idén áprilistól 45 napra csökkentették. Méltányosságból olyan személyek kaphatnak táppénzt, akik erre nem lennének jogosultak. Ám ez esetben szükséges, hogy a kérelmező rövid biztosítási időt tudjon fölmutatni. Az ilyen címen kapható táppénz összegénél figyelembe veszik a biztosításban töltött időt, a családi állapotot, a család jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeket is.
Ezzel együtt az Országos Orvosszakértői Intézet rendelete szabályozta a keresőképtelen betegek jogait és kötelességeit. E szerint a táppénzfolyósítás lejárta előtt a tb-kifizetőhelyeknek értesíteniük kell az orvosokat a folyósítás megszűnésének idejéről, hogy páciensüket időben tájékoztathassák.
A táppénzkassza kordában tartásában jelentős szerepe van annak is, hogy a dolgozók esetenként munkahelyük féltése miatt nem mennek betegállományba. De ennek az ellenkezője is ismert, amikor foglalkoztatási gondok miatt próbálják felhasználni a táppénzes állomány lehetőségét. Vállalati csőd esetén nemegyszer előfordult, hogy maga a munkáltató ajánlotta föl dolgozóinak ezt a megoldást.
A doktorok és az OEP felülvéleményező főorvosainak eligazodásának megkönnyítésére keresőképtelenséget elbíráló irányelveket dolgoztak ki. Ezeket 2004 októberétől alkalmazzák, akkor határozták meg az egyes betegségekhez adható táppénzes napok számát. Vélhetően a megújított szakmai irányelvek alkalmazásának a hatására szignifikánsan csökkent a hátfájás, a mozgásszervi betegségek, a mentális és viselkedési zavarok, valamint a depressziós kórképek miatti táppénz ideje. Egyébként a felülvizsgáló orvosok az elmúlt évben 74 262 orvosi praxist ellenőriztek, több mint 288 ezer beteget vizsgáltak meg, és egymilliónál több dokumentumot néztek át. A biztosító ellenőrző orvosai úgy látják, lassan bekerül a köztudatba, hogy a táppénz nem addig jár, amíg azt valaki jónak látja, hanem ameddig az egészségi állapota és a biztosítotti jogviszonya indokolja.
Legjobban: