Miskolc- Győr stratégiai szövetséget kötött.
Több hónapos egyeztetést követően stratégia szövetséget kötött egymással a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, valamint a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, hogy együtt hívják fel a figyelmet az egyetemi klinikákhoz hasonló, működésüket, ellátásukat alapjaiban megnehezítő problémákra.
A két intézmény méretét, szakmai összetételét és gondjait tekintve is hasonló helyzetben van - ennek részleteiről dr. Csiba Gábor , a miskolci kórház főigazgató főorvosa és dr. Varga Gábor , a győri intézmény főigazgató főorvosa videokonferencián tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn délelőtt.
Elsőként azt emelte ki dr. Csiba Gábor, hogy nem csupán megyei kórházakról van szó. Regionális hatáskörrel, klinikai háttér nélkül dolgozó, progresszív, azaz a szakmai hierarchia csúcsán lévő ellátást nyújtó intézmény a két kórház, melyek az egyetemi klinikákhoz hasonló gondokkal küzdenek. A betegeket hozzájuk küldik, innen már nem küldhetők tovább, annak ellenére sem, hogy a progresszivitást csupán április 1-jéig ismerték el a finanszírozásában egy pénzügyi szorzóval - utóbbi azóta megszűnt, de a hozzájuk utalt betegeket továbbra is el kell látniuk. Ez az egyetemi klinikákhoz hasonlóan pluszfinanszírozás hiányában nagymértékű anyagi veszteséget jelent számukra.
Hibák a területi ellátási kötelezettségben
Dr. Csiba Gábor szólt a megváltozott területi ellátási kötelezettségről is, s mint elmondta, az április 1-jétől érvényes változtatás e téren ugyancsak nagy zavart okozott a rendszerben.
- Látszik a gyakorlatban, hogy íróasztalok mögül húzták meg az ellátórendszer határait - hibás és mindenképpen korrekcióra szoruló területi ellátási kötelezettség van most érvényben, nem beszélve arról, hogy a már említett progresszivitás teljes mértékben hiányzik belőle - hangsúlyozta. Példaként említette a kórház 350 ágyas Gyermekegészségügyi Központját (GYEK), melyben minden szakma képviselteti magát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez április 1-je előtt a régió gyermekkórháza volt, nem elsősorban az általános gyerekellátás területén, hanem főként az olyan speciális szakterületeken, mint a gyermekpszichiátria, a gyermekneurológia, gyermeksebészet, melyek tekintetében egy fél magyarországnyi területet látott el. Ehhez képest a mostani területi ellátási szabályzatban a GYEK nem más, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy részét ellátó gyerekkórház - a gyermekideggyógyászat szempontjából például a budapesti Semmelweis Egyetemhez tartoznak a miskolciak. Volt és van is ilyen osztályuk, szakembereik, csak nem osztották rájuk a megfelelő lakosságot. A rendszerben lévő anomáliákra újabb példaként hozta fel a főigazgató a közelmúltbeli, nagy sajtóvisszhangot is kiváltott salgótarjáni sérültek ellátását, illetve az akörüli problémákat.
A felnőttellátásban ugyanezt erősíti például, hogy Pétervásárát - ami Egertől mintegy 20-30 kilométerre északkelet irányban található - a miskolci megyei kórházhoz rendelték strokeellátás szempontjából, holott Eger szintén strokeközpont, s ismeretes, hogy agyvérzés esetében a minél hamarabbi kórházba jutás mekkora jelentőséggel bír. Pétervására és Miskolc között pedig semmiféle direkt kapcsolat nincs.
- Rossz tehát a területi ellátási kötelezettség, minden irányban, számtalan levélben próbáltuk ezt korrigáltatni, de eddig nem volt rá fogadókészség - utalt a hatóságok felé tett hiábavaló jelzéseikre a miskolci főigazgató.
Forráselvonás
A pénzügyi korlát tekintetében ugyanakkor utalt a Magyar Kórházszövetség hivatalos lapjának májusi számában megjelent mondatra ("Horváth Ágnes egészségügyi miniszter közölte, hogy a következő három évben a konvergencia-program miatt 180 milliárddal kevesebb forrás jut az ágazatra."), melyben a problémák gyökerét látja.
- Ebből indul ki az összes probléma, ami ma hazánkban bármelyik kórházat érinti. Úgy változtatták meg a finanszírozást - azon túl, hogy a struktúrát is átalakították -, hogy minden kórházra ráhúztak egy pénzügyi keretet, korlátot. A volumenkorlát meghatározza a havonta és éves szinten a teljesíthető, azaz a biztosító által finanszírozott összeget - ez a TVK, azaz a teljesítményvolumen-korlátozás. A miskolci megyei kórházban látszólag nem sok ágy veszett el az áprilisi reformban, összességében 31 ágyveszteséggel számoltak, ám, mint azt a főigazgató kifejtette, ez a pénzügyi keret nemhogy nem elegendő, de erőteljesen túllépett, mert hozzátették a miskolci megyei kórházéhoz a szikszói kórház teljes ellátási területét és egy teljes szakmát, a nefrológiai ellátást. A meglévő pénzkeretre tehát jóval több feladatot helyeztek.
Az ebből adódó nehézségeket, veszteséget adatokkal is alátámasztva elmondta, 2006 első félévében 36 ezer egységgel, 2007 első félévében pedig 32500 egységgel volt engedélyezve az ellátás számukra - előbbi esetében még a korláton belül tudott maradni az ellátás, tehát elegendőnek tűnt a finanszírozás, az idei első félévben pedig csaknem 3 ezer egységgel lépték túl a korlátot az említett okok miatt. Mindez annyit jelent, hogy havi 100-120 millió forinttal kevesebb az a pénz, amit az első félévben kapott a kórház, s ugyan a második félévben lesznek korrekciók, de ha ez a tendencia megy tovább, akkor ez a túllépés, a megdolgozott, de ki nem fizetett összeg eléri a 800-820 millió forintot az év végére.
A pénzügyi korlát a reform után megmaradt ágyszám feltöltését sem teszi lehetővé, nincs meg az a pénz, amiből el lehetne látni az adott betegeket. Ebből következik az összes többi, részben belső probléma, hiszen a kórházvezetésnek alkalmazkodnia kell ehhez a korláthoz.
Elbocsátások
S hogy mit tehetnek mindezek ellen?
- Megpróbáljuk előjegyzéssel, várólistára helyezéssel irányítani a betegeket, hogy a legsürgősebb ellátást igénylők legyenek a sorok elején, de mivel mindig van sürgős beteg, a korlátot tisztességgel nem lehet tartani. Próbáljuk a költségeinket is csökkenteni, leosztani az osztályokra a teljesítménykorlátot, meghatározni a gyógyszerkeretet és a szakmai anyag keretét az osztályokon. Összehúzódik a kórház, épületeket ürítünk ki (a koraszülöttosztályt például külön épületéből beköltöztették a GYEK-be, megszüntették a műszaki telephelyet és a nyáron még újabb épület fog megüresedni), ugyanakkor csökkentjük a dolgozói létszámot is - sorolta dr. Csiba Gábor. Utóbbi kapcsán kiemelte: senki nem fölösleges, de 108 ember fizetését nem tudják a jövőben biztosítani ebből a finanszírozásból, őket - orvosokat, ápolónőket, gazdasági-műszaki dolgozókat - kénytelenek a nyár végéig elbocsátani, annak ellenére is, hogy a szakemberekre változatlanul szükségük volna. Ezekkel az intézkedésekkel próbálják elkerülni az anyagi csődhelyzetet, de ha a tendencia ez marad, akkor ez hosszú távon lehetetlen lesz.
2007-06-25 17:29
Ez is érdekelhet
Forrás: Weborvos spitz.
Legjobban: