Az AIDS-aktivisták szerdán arra kérték a nyugati adakozókat, tartsák be ígéretüket, miszerint támogatnak egy, a betegség ellen harcoló alapítványt, bár attól félnek, hogy a pénzügyi világválság árthat a programnak.
"Mostanra már eurómilliárdok hiányoznak a költségvetésből és a jelen pénzügyi válság azt jelenti, hogy még nehezebb lehet betömködni a lyukakat" - figyelmeztetett az UNAIDS ügyvezető igazgatója, Peter Piot egy nagy, nemzetközi AIDS-konferencia megnyitóján Dakarban. Felszólította az adományozókat, hogy tartsák be ígéretüket és támogassák a Globális Alapot az AIDS, Tuberkulózis és Malária Ellen.
"Az Alap nélkülözhetetlen partnere lett a HIV/AIDS elleni harcnak és a válság időszakában még szükségesebb lesz a működése" - mondta el Piot, aki az 1995-ös alapítása óta vezette az ENSZ AIDS-ügyi szervezetét, ám most mégis távozik posztjáról.
Burundi AIDS-aktivistája, a 22 éve HIV-pozitív Jeanne Gapiya nagy tapsot kapott, amikor megszidta a nyugati vezetőket, hogy arra van pénzük, hogy megmentsék a pénzügyi cégeket, ám arra már nincs, hogy teljesítsék vállalt kötelezettségeiket az Alap felé. "A világ leggazdagabb országainak vezetői kivétel nélkül találtak pénzt arra, hogy legyőzzék a pénzügyi válságot" - mondta Gapiya. "Ne mondják azt, hogy nincs több pénz!"
A 15. Nemzetközi AIDS- és Szexuálisan Terjedő Betegségek Afrikai Kongresszusa vasárnapig tart. Francoise Barré-Sinoussi, aki idén megosztva Nobel-díjat kapott a HIV-vírus felfedezéséért, azt mondta az AFP-nek, hogy nagyon aggasztónak tartja a válság esetleges hatásait. "Mint az emberek többsége... mindannyian félünk a pénzügyi válság hatásaitól, különösen amiatt, hogy az országok nem fogják teljesíteni ígéretüket az Alap felé."
Barré-Sinoussi hangsúlyozta, hogy a nyugati világ anyagi támogatása nagyon sokat segített Afrika szub-szaharai régiójának, ahol a világ összes, 32,9 millió HIV-fertőzöttjének kétharmada él. A Világbank amiatt aggódik, hogy a pénzügyi válság befolyásolni fogja a HIV/AIDS elleni harc finanszírozását, ám megoldásokat ajánlott az Alap előtt álló kihívásokra.
"Ha visszatekintünk az 1973-as olajválságra, azt látjuk, hogy akkoriban csökkent a hivatalos segélyek mértéke. Ezért most nagyon nehéz lesz elkerülni ezt a jelenséget" - magyarázta René Bonnel, a Világbank AIDS- és gazdasági szakértője. "Ezzel egy időben fontos megértenünk, hogy vannak még kiaknázatlan támogatásforrások." Kínát, Japánt és Dél-Koreát például még nem vonák be a HIV/AIDS alapok támogatásába. Egy másik lehetőség az, hogy olyan költséghatékonyabb programokat hoznak létre az alacsony jövedelmű országokban, amelyek jobban illeszkednek az adott ország szükségleteihez, tette hozzá Bonnel.
A Világbank afrikai HIV/AIDS munkájáért felelős mukatársa, Elizabeth Lule arra figyelmeztetett, hogy "nagyon nehéz, kihívásokkal teli időszak áll előttünk". Míg a frontvonalon dolgozók azon erőlködnek, hogy betömködjék a finanszírozásban keletkező lyukakat, az adakozóknak más célok is fontosak. Lule felsorolt számos problémát: a világméretű éhezést, a konfliktusokat Szudán darfúri régiójában és a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, a kolerajárványt Zimbabwéban, valamint a gyógyszer-rezisztens tuberkulózis terjedését Afrika déli részén.
"Rengeteg pénzre és erőforrásra van szükség ezeket a problémáknak a megoldására is, ám a pénzügyi válság miatt is" - mondta el Lule. "Úgy gondolom, a kongresszus legfőbb aggodalma az, hogy képesek lesznek-e az adakozók és az afrikai kormányok ezeket a prioritásokat kezelni és fenntartani a választ a HIV/AIDS-re?"
Copyright AFP [2008] / Translation Medipress
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: