Néhány nap elteltével kiengedték a kórházból azt az erdélyi férfit, aki Szegeden beteg nővérének adta az egyik veséjét, az 5 milliós műtétet adományból fizették.
Az erdélyi testvérpár élődonoros vesetranszplantációjára az elmúlt hét keddjén került sor a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján, az egyik veséjét nővérének adományozó 33 éves donor férfit még a múlt héten pénteken kiengedték az intézetből. 37 éves nővére állapota is kielégítő, az új vesét a szervezete rendben befogadta, a szerv a beültetést követően rögtön működni kezdett - mondta el a Weborvosnak Szenohradszky Pál , a klinika főorvosa, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke. A férfi gyors felépülése annak volt köszönhető, hogy a vesét kézi segédletű laparoszkópos technikával távolították el: a köldök felett ejtettek egy metszést, a szervkivétel során nem vágtak át izmot.
A testvérpár Romániában egy Nagyvárad melletti faluban él, az asszony betegsége miatt egy éve szorult dialízisre. Interneten kezdtek kutatni transzplantációs lehetőség iránt, így akadtak rá a szegedi klinikára. Szederkényi Edittől, a beültetést végző sebész szakorvostól megtudtuk: a testvérpár a vizsgálatokért, a transzplantációért és az utókezelésért összességében mintegy 5 millió forintot fizetett a klinikának. Mivel ezt az összeget saját maguk nem tudták előteremteni, a falubeli pap indított gyűjtést, így adományokból és karitatív támogatásból fizették ki az operációt.
Az asszony állapotát a következő hetekben és hónapokban szorosan követik az orvosok, öccsének ugyanakkor sokkal ritkább kontrollokra van szüksége.
Szederkényi Edit azt mondta: az immáron rutinműtétnek számító operáció a szervadományozónak nem jár nagyobb kockázattal mint - miként fogalmazott - egy asszonynak megszülni a második gyermekét. Az adományozó teljesen felépülhet, s a továbbiakban ugyanolyan teljes értékű életet élhet mint azelőtt. A sebész példaként azt a férfit említette, aki a közelmúltban járt kontrollvizsgálaton, miután odaadta 12 éves beteg lányának az egyik veséjét. Az apa teljesen felépült, dolgozik, fizikai erejéből sem vesztett. A szakember úgy látja, hogy a valós kockázatoknál sokkalta nagyobb a társadalomban a félelem a szervadományozástól. Szederkényi Edit megjegyezte: csak teljesen egészséges ember válhat szervdonorrá - már egy kezdődő cukorbetegség vagy magas vérnyomás esetén is ellenjavallt az operáció, mert ezek a rizikótényezők megnövelnék a kockázatot.
A mostani műtét volt egyébként Szegeden a harmadik élődonoros vesetranszplantáció ebben az évben. Az említett apa-lánya szervadományozáson kívül még egy szülő-gyermek szervátültetés történt: egy anya adta oda 16 éves lányának az egyik veséjét.
Szenohradszky Pál elmondta: jelenleg Magyarországon a veseátültetéseknek csak mintegy 5 százaléka élődonoros transzplantáció, háromszáz műtétből körülbelül tizenöt. Szakmailag ugyanakkor sokkal több ilyen operációt tartanának indokoltnak. Szenohradszky Pál meglátása szerint az optimális mérték felé való elmozduláshoz arra volna szükség, hogy az egészséges embereknek a jelenleginél sokkal több információjuk legyen az adományozás lehetőségéről.
A főorvos példaként az Egyesült Államokat hozta fel, ahol adatai szerint a veseátültetéseknek mintegy fele élő donor bevonásával történik. Az Európai Unió számos országában - például a skandináv államokban - is viszonylag magas az arány. Idehaza már azt is nagy előrelépésnek tartanák, ha sikerülne elérni a 20 százalékot. A szemléletváltozás elősegítésére a klinika orvosai korábban nyílt napot is szerveztek.
Szederkényi Edit megjegyezte: a laikusok mellett az orvostársadalom szemléletváltozására is szükség van, hiszen a házi- és szakorvosok aktív közreműködése nélkül reálisan nem érhető el sem az élő-, sem a halott donorból kinyert szervek transzplantációjának számottevő gyarapodása. A sebész szakorvos szerint az egészségügyi átalakítások is közrejátszhatnak abban, hogy a létszámhiánnyal és gazdálkodási gondokkal küszködő intézményekben gyakran nem fordítanak elég energiát a donorgondozásra és a jelentésre.
Szederkényi Edit úgy fogalmazott: az orvosoknak elviekben ugyan kötelességük jelenteni, ha potenciálisan átültetendő szervet észlelnek, ám ennek elmulasztását senki sem kéri számon rajtuk. Meglátása szerint ezen a minőségbiztosítási rendszerek térnyerése és megerősödése változtathat, a donorjelentések száma is indikátora lehet egy-egy intézmény vagy osztály megítélésének.
A szegedi klinikán nagy hagyományai vannak a veseátültetéseknek: 1962-ben Kelet-Európában először itt hajtottak végre élődonoros transzplantációt, 1979-ben pedig szervezett formában is megkezdődtek a műtétek. A klinikán egy évvel ezelőtt, 2006 novemberében ünnepelték az ezredik veseátültetést, most körülbelül 1040-nél tartanak.
Legjobban: