Lebecsüljük a lárma egészségkárosító hatását. Nemcsak hallássérülést és álmatlanságot okoz, hanem halált is - elsősorban a szívbetegségek és a magas vérnyomás szövődményei miatt.
A New Scientist informá-ciói szerint - a WHO-tól, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétől szerezték be - a tartós közlekedési zaj önmagában a halálos szívrohamok 3 százalékáért felelős. Mivel a világon évente hétmillióan halnak meg infarktusban, ez több mint kétszázezer halottat jelent. Még egy furcsa, elborzasztó WHO-adat: Európa teljes lakosságára kivetítve a zajszennyezés mintegy félmillió úgynevezett egészséges életévvel rövidíti meg polgárait. Azaz, ha kontinensünk csendesebb lenne, ennyivel több nyugodt és betegségmentes évet élhetnénk még.
A német környezetvédők egy 800 ezer fős felmérésből, melyet a repterek környékén lakók körében végeztek, kiderítették, hogy errefelé dupla annyi gyógyszert fogyasztanak, mint a reptérmentes övezetben élők. Nem csak nyugtatóból és altatóból - szívgyógyszerből is. Egy másik svéd vizsgálat szerint egy elavult reptér bezárását követően, a csendnek köszönhetően már a második tanévben 25 százalékkal javult a tanulók memóriája.
A tartós zaj 80 decibel felett vezet egészségkárosodáshoz. 120-130 decibel a fájdalomhatár küszöbe, a 150 feletti pedig már tartós halláskárosodást okoz. Összehasonlításképpen: 55 decibel a normális beszélgetés hangereje, 90 egy teherautóé, 100 decibelt mérnek az átlagos diszkóban és 110 decibeles a légkalapács hangereje.
Ez is érdekelhet
Védjük hát szívünket, érrendszerünket - a zaj ellen is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: