Az iszkémiás állapot fennállása során nem jut elég vér és oxigén a szervekhez, adott esetben a szívizmokhoz sem. Ennek oka elsősorban az artériák szűkülete, amely az úgynevezett plakkok miatt alakul ki. A plakkok a koszorúerek belső falában megjelenő lerakódások, amelyek főként a magas kalória- és zsírtartalmú ételek fogyasztása, a mozgáshiány és a dohányzás miatt jelennek meg. Az iszkémiás szívbetegség tehát sokszor a nem megfelelő életmód következménye. Ezen kívül azonban a genetikai faktorok, egyes alapbetegségek és az életkor is rizikótényezőnek számítanak, ám a megelőzésben és az állapotromlás megakadályozásában az életvitelnek van a legnagyobb szerepe - hangsúlyozta dr. Müller Gábor , a KardioKözpont szakorvosa.
Nem feltétlenül jelentkezik mellkasi fájdalom
A szívizom elégtelen vérellátásának - vagyis az iszkémiának - tipikus tünete a mellkasi fájdalom . Ez a fájdalom leginkább egy nyomó jellegű, erős érzés, amely mellé hányinger, légszomj és hideg verítékezés is társulhat. A mellkasi fájdalom azonban - a tüdőgyulladástól a refluxig - számos okból jelentkezhet. Ha például az étkezés és a testhelyzet-változás befolyásolja a fájdalmat, vagy csak egy konkrét ponton fáj a mellkas, akkor valószínűleg nem kardiológiai jellegű problémáról van szó.
Bonyolítja a helyzetet, hogy létezik az úgynevezett néma iszkémia is. Ilyenkor az elégtelen vérellátás dacára nem jelentkezik semmiféle tünet. Ez azért veszélyes, mert zavaró panaszok híján az érintettnek sokszor eszébe sem jut kardiológushoz fordulni, holott a fel nem fedezett iszkémiás szívbetegség hosszú távon növeli a kardiális eredetű halálozás rizikóját. Azoknál a betegeknél, akik már átéltek angina pectorist vagy szívinfarktust, esetleg diabéteszesek, különösen nagy a néma iszkémia kialakulásának veszélye.
Tünetek nélkül is szükséges a kivizsgálás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szívizom vérellátási zavarának különböző megnyilvánulási formái lehetnek. A különböző problémák kialakulásában döntő jelentőségű az iszkémia időtartama, illetve a kialakuló károsodás jellege. Minél gyorsabban születik diagnózis, annál eredményesebb lehet a kezelés, és annál nagyobb mértékben csökkenthető a későbbi szívinfarktus vagy szívelégtelenség esélye. Ha valaki többször átéli a mellkasi fájdalmat vagy teljesítményromlást, nehézlégzést tapasztal - még ha csak átmenetileg is -, fontos lenne, hogy részt vegyen egy kardiológiai kivizsgáláson.
Ez is érdekelhet
Egyes rizikófaktorok esetén is kifejezetten ajánlott felkeresni egy kardiológust. Ha például volt már szívinfarktusunk vagy valamilyen szív- érrendszeri betegségünk, esetleg a családban előfordult már ilyen probléma, akkor mindenképpen hasznos elmenni egy szűrésre. Ezeken kívül cukorbetegség, stresszes életvitel, dohányzás, elhízás és mozgásszegény életmód esetén is ajánlott a kivizsgálás. Megfelelő vizsgálatokkal - például szívultrahanggal , 24 órás Holter monitorozással és terheléses vizsgálatokkal - ugyanis már a kisebb elváltozások is időben felfedezhetők, majd életmódváltással, szükség esetén pedig gyógyszeres kezeléssel vagy szívkatéterezéssel jelentősen javíthatók az életkilátások.
Legjobban: