Érelmeszesedés esetén a verőerek falában eleinte kásaszerű, később megkeményedő lerakodások, plakkok képződnek, ezáltal csökken az erek rugalmassága és belső átmérője, valamint gyengül a különböző szervek vérellátása. Az ennek nyomán kialakuló szív- és érrendszeri megbetegedések tehetők felelőssé világszerte a halálesetek egyharmadáért. A kockázatnövelő tényezők között egyaránt megemlíthető a mozgáshiány, az idősebb életkor, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás és a vöröshús-fogyasztás. Ezzel együtt az esetek mintegy 15 százalékában úgy következik be a baj, hogy a felsorolt rizikófaktorok egyike sem jellemző az adott betegre.
Éppen ez a 15 százalékos arány okoz fejtörést a kutatóknak, mivel az állatvilágban kifejezetten ritkának számítanak a hasonló, váratlan elhalálozások. Az emberrel viszonylag közeli rokonságban lévő csimpánzok fogságban tartott egyedeinél például annak ellenére is csupán elvétve lépnek fel koronáriás megbetegedések, hogy hasonlóan hajlamosak a vérzsírpanaszokra, a magas vérnyomásra és az enyhe érelmeszesedésre. Húsevő emlősöknél sem jelentkezik a vörös húsok embereknél igen hangsúlyos kockázatnövelő hatása. Egy új tanulmány szerint a magyarázat a génjeinkben keresendő.
A malária következménye
Ezen a ponton jön képbe némi biokémia. Az N-acetil neuraminsav, avagy Neu5GC egy egyszerű cukormolekula, amely a sejtek felszínén helyezkedik el. Pontosabban csak az egyéb állatfajok esetében, embernél ugyanis hiányzik az a gén, amely az említett molekula bioszintéziséhez szükséges enzim előállítását kódolja. Ezt a gént nevezzük CMAH-nak. Hozzávetőleg két-három millió évvel ezelőtt a CMAH gén deaktiválódott az evolúció során őseinknél. Egy elmélet szerint ennek az az oka, hogy a malária egy bizonyos formája éppen a Neu5GC molekulához kötődve fertőzi meg az emberszabásúakat. Hiányában az ember immár immunis ezekre a vírustörzsekre, csakhogy úgy tűnik, hatalmas árat fizettünk ezért.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az új kutatás során kísérleti egerek szervezetében kikapcsolták a CMAH gént, megfosztva ezáltal az állatokat a Neu5GC molekulától. Összehasonlítva a kontrollcsoport egyedeivel, az érintett rágcsálóknál 1,9-szer, tehát 90 százalékkal magasabb volt az érelmeszesedés kialakulásának kockázata. Mi több, azoknál az egereknél, amelyeket vörös húsban gazdag étrenden tartottak, a rizikónövekedés még erőteljesebbnek, 2,4-szeresnek bizonyult. Ennek oka, hogy a vörös hús nagy mennyiségben tartalmaz Neu5Gc-t. Az immunrendszer azonnal megtámadta a génmódosított egerek szervezetébe jutó molekulát, ami gyulladásos folyamatot generált, azon keresztül pedig a szívbetegségek kockázatának emelkedését idézte elő.
Mit jelent mindez a gyakorlatban? Egyrészt a kutatás eredményei is alátámasztják, hogy a nagy mennyiségű vöröshús-fogyasztás igen veszélyes a kardiovaszkuláris megbetegedések szempontjából. Másrészt viszont az is kiolvasható az adatokból, hogy még a nem dohányzó vegetáriánusok szervezetében is ketyeg egy fajspecifikus genetikai időzített bomba. Ezzel együtt természetesen további kutatásokra lesz szükség a téma kapcsán a jövőben.
A tanulmány az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában ( PNAS ) jelent meg július 22-én.
Forrás: iflscience.com
Legjobban: