Amikor a vér nem jut be a szívbe, akkor a szívizom nem jut elég oxigénhez, anélkül pedig sejtjei roncsolódnak vagy akár el is halhatnak. A gyógyulás kulcsa ilyenkor a keringés gyors helyreállítása – hangsúlyozza a WebMD témában készített összeállítása. Ezért kell azonnal orvoshoz fordulni, mentőt hívni, ha tüneteink alapján arra gyanakszunk, szívinfarktusunk van.
Mi okozhatja a szívrohamot?
Idővel a koleszterin úgynevezett plakkokat alkotva felhalmozódhat az erek, például a vért a szívbe szállító artériák belső falain. Ez megnehezíti a vér szabad áramlását. A legtöbb szívroham akkor fordul elő, amikor ezeknek a plakkoknak egy darabja leválik, vérrög képződik körülötte, és az így elzárja az artériát. Az infarktus okairól bővebben ide kattintva olvashat.
Ezek a tünetei
Fájdalmat, nyomást érezhetünk a mellkasunkban, illetve a diszkomfortérzés is jellemző lehet. Előfordulhat, hogy légszomjunk lesz, leizzadunk, elájulunk, vagy a gyomrunk tájékán érezzük, hogy valami nincs rendben. Ezenkívül állkapocs-, nyak- vagy vállfájdalom is jelezheti a bajt.
A férfiaknak és a nőknek eltérő szimptómái is lehetnek. A férfiakra jellemzőbb például, hogy kiveri őket a hideg verejték, és a bal karjuk irányába sugárzó fájdalmat tapasztalnak.
A nők szimptómái eltérőek
A nőknél ezzel szemben sokkal jellemzőbb, hogy hát- vagy nyakfájást éreznek, de jelentkezhet náluk gyomorégés és légszomj is. Sokkal jellemzőbb, hogy gyomorpanaszaik lesznek, émelyegnek, vagy akár hányhatnak is. Ólmos fáradtság is erőt vehet rajtuk, de szédülés is gyötörheti őket. Néhány héttel a szívroham előtt a nőknek gyakran vannak influenzaszerű tüneteik és alvási problémáik is.
A tünetek azonban lehetnek annyira enyhék is, hogy nem is gondolnak infarktusra az érintettek, pedig évente mintegy 435 ezer nő kap szívrohamot az Egyesült Államokban. Magyarországon a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter egy 2018-as kiadványának adatai szerint évente mintegy 15 ezer szívinfarktust lát el a regiszterbe folyamatosan adatot szolgáltató 92 (azóta már 93) hazai egészségügyi intézmény - nemek szerinti bontás azonban nincs a dokumentumban.
Mit tegyünk?
Ha nekünk vagy valakinek olyan tünetei vannak, amelyek szívrohamot jelenthetnek, azonnal hívni kell a mentőket. A túlélés esélye ugyanis jóval magasabb, ha a beteg 90 percen belül megfelelő ellátásban részesül. Addig is, míg a mentőket hívjuk, várjuk – ha csak nem allergiás rá az illető – érdemes elrágni egy aszpirin-hatóanyagú tablettát, hogy csökkentsük a vérrög kialakulásának kockázatát. Amennyiben a beteg eszméletét veszti, a kézi újraélesztéssel (CPR, cardiopulmonalis resuscitatio) megduplázhatjuk túlélési esélyeit. Mutatjuk, hogy kell helyesen újraéleszteni – kattintson ide.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Diagnózis
Az EKG, amely a szív elektromos aktivitását ellenőrzi, segíthet az orvosoknak abban, hogy kiderítsék, szívrohama van-e a betegnek. A készülék azt is megmutathatja, hogy melyik artéria szűkülete vagy elzáródása okozza a problémát. Emellett vérvizsgálattal is kimutatható a szívinfarktus, ilyenkor olyan speciális fehérje jelenlétét keresik a vérben, melyet a szívizomsejtek elhalásukkor bocsátanak a véráramba.
Nem ritka ilyenkor a koszorúér-angiográfia
A legfontosabb ilyenkor, hogy helyreállítsák a beteg keringését, majd pedig olyan gyógyszereket adjanak neki, melyek feloldják a vérrögöket az artériában. Emellett nagy valószínűséggel koszorúér-angiográfiát is végeznek az érintetten. Ennek során egy vékony csövecskét juttatnak az artéria azon részébe, ahol az elzáródás van. Ott egy ballon "felfújásával" kitágítják az érintett érszakaszt, majd egy stent (hálós szerkezetű, csőszerű eszköz) segítségével biztosítják az ér átjárhatóságát.
Mik az infarktus rizikófaktorai?
Minél öregebbek vagyunk, annál nagyobb az esélye annak, hogy szívinfarktust kapjunk, a férfiaknál a kor ráadásul fokozottabb kockázatot jelent. A családi kórtörténet, azaz, ha a családban korábban előfordult már szívroham, szintén megnövekedett kockázati csoport tagjaivá tesz minket, hiszen öröklött hajlamunk is lehet a betegségre. Emellett például a dohányzás is fokozza annak az esélyét, hogy infarktusunk lesz. Hasonlóképp növeli a rizikót a kezeletlen magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a diabétesz és a túlsúly is. A stressz, a mozgásszegény életmód és a depresszió szintén fokozzák a szívroham kockázatát.
Így előzhetjük meg
Ha dohányzunk, hagyjuk abba. Azzal, hogy letesszük a cigarettát, máris harmadával csökken annak az esélye, hogy infarktust kapunk. Mozogjunk és táplálkozzunk egészségesen. Az Amerikai Kardiológusok Társasága legalább napi 30 perc közepes intenzitású mozgást ajánl, a hét öt napján. Emellett érdemes sok gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani, ezek ugyanis segítenek egészségesen tartani az ereket. Emellett érdemes számunkra megfelelő stresszkezelési technikákat is elsajátítani.
Élet a szívroham után
Ha kórházba kerültünk, akkor nagy valószínűséggel néhány nap után hazatérhetünk. Néhány hét elteltével pedig visszatérhetünk korábbi megszokott életünkhöz is. Emellett a szívrehabilitáció segíthet a gyógyulásban, melynek során a páciens személyre szabott fitneszprogramot kap, és megtanulhatja, hogyan éljen egészségesebben. A tanácsadók pedig támogatást nyújthatnak, ha rosszul érezzük magunkat vagy aggódunk, hogy újabb szívrohamot kapunk.
Legjobban: