A rendszeres fogápolás nem csak a fogszuvasodás megelőzésének szempontjából fontos. Az ételek fogyasztását követően lepedék (plakk) jelenik meg a fogakon, amely megfelelő táptalaj a legtöbb baktérium számára, beleértve a fogakat és a fogágyat károsítani képes mikroorganizmusokat is. Megfelelő fogmosás hiányában a nyálban található ásványi anyagokkal keveredve fogkő (calculus) kialakulását eredményezi, amelynek érdes felszínén előszeretettel telepedik meg még több patogén baktérium, idővel különböző gyulladásokat és fogínybetegséget okozva.
A lepedékképződésre és a szervezet erre adott gyulladásos válaszára különösen hajlamosak a cukorbetegek, a vérképzőszervi betegségben szenvedők, az anyagcsere-betegséggel élők, akiknek legyengült az immunrendszerük, a várandós nők, a dohányosok, a rendszeresen stressznek kitett személyek és a szájápolást elhanyagolók.
Szájból a véráramba
Normális esetben a szájban lévő baktériumok nem kerülnek a véráramba. A fogazat elhanyagolása és az ezzel együtt jelentkező ínygyulladás, fogínyvérzés azonban olyan apró sérüléseket eredményez az íny felszínén, melyeken keresztül a kórokozók a véráramba juthatnak. Amint bekerülnek, bizonyos baktériumok a vérlemezkékhez tapadnak, és alvadásra kényszerítik a vérerekben, e folyamat pedig vérrögök kialakulásához vezethet.
És hogyan lehet ennek akár szívinfarktus a vége? Infarktus során a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pedig elpusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka pedig az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület - valamint a szűkületben létrejövő vérrög.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Természetesen a fogápolást sosem késő elkezdeni! Egy vizsgálat során olasz és brit kutatók 35 enyhe fogágybetegségtől szenvedő páciens nyaki artériáit hasonlították össze. A 46 éves átlag-életkorú alanyoknál a vizsgálatokat a fogágybetegség kezelése előtt és után is elvégezték. A kezelés után egy évvel nemcsak a szájüregi baktériumok mennyisége, de ezzel együtt a gyulladás és az érelmeszesedéssel kapcsolatos érfalvastagodás is jelentősen csökkent.
A kardiológiai kivizsgálás indokai
Ez is érdekelhet
"Vannak olyan helyzetek, amikor szinte kötelező az alapos kardiológiai kivizsgálás" - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona aneszteziológus, intenzív terapeuta, a Kardioközpont kardiológusa. "Ilyen, amikor tünetet tapasztalunk, legyen az enyhe légszomj, szédülés, vagy ha azt érezzük, hogy rendetlenkedik a szívünk, ha fáradékonyabbá válunk, csökken a teljesítőképességünk, vagy ha mellkasi, vállba, karba, hasba sugárzó fájdalmaink vannak. Ugyanígy rendszeresen ki kell vizsgáltatni magunkat, ha magasvérnyomás-betegségünk van, ha tartósan magasabb a koleszterinszintünk, illetve ha a családban halmozódnak a szív- és érrendszeri betegségek. Ezen kívül minden rizikófaktor esetén ajánlatos a szűrés. Vagyis mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, stresszes életet élnek, illetve rosszak a fogaik, évente legalább egyszer ajánlott kardiológiai kivizsgáláson részt venniük a súlyos, akár végzetes következmények kivédése végett."
Legjobban: