Alvás

Egy új tanulmány arra figyelmeztet, hogy az alváshiány tönkre teheti a szociális életünket.

Egész napi ébrenléttel már autó sem kéne vezetni.

Egy friss kutatás szerint akár az életünket is meghosszabbíthatja, ha hétvégén később kelünk fel, mint hétköznapokon. Jól hangzik, nem igaz?

A Lancaster Egyetem új tanulmánya szerint a délutáni szundikálás memóriazavarokat okozhat.

Az alváshiány és az alvási apnoé akár triplájára is emelheti a közlekedési balesetek kockázatát.

Jobban fenyegeti számos betegség és a korai elhalálozás is azokat az embereket, akik hajlamosak késő éjszakáig fennmaradni, majd másnap még napfelkelte után is órák hosszat alvással tölteni - derült ki egy új brit kutatásból.

Az óraátállítás gazdasági előnyeiről gyakran szólnak a hírek, úgy tűnik azonban, hogy a lakosságra gyakorolt egészségügyi hátrányai legalább olyan hangsúlyosak.

A hétvégi óraállítás miatt sokan ébredhetnek fáradtan és kialvatlanul, a dekoncentráltság pedig még néhány napig eltarthat. Legyünk kicsit elnézőbbek magunkkal, ha nem tudunk eléggé koncentrálni.

Az óraátállításra mindannyian máshogy reagálunk, de az biztos, hogy a biológiai óránk és az egészségünk is megérzi. Egyes tanulmányok szerint a nyári időszámításra való áttérés első néhány napjában kimutathatóan magasabb a közlekedési balesetek és a szívinfarktusok száma.

Valamilyen betegség és a rendszertelen életmód is okozhat alvászavart - hívta fel a figyelmet Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

Francia kutatók vizsgálatai rávilágítottak, hogy agyunk sokkal aktívabb olyan pillanatokban, amikor nem számítanánk rá.

Mi történik, ha valaki napokig nagyon keveset alszik? Van ennek valamilyen káros hatása? Videóban válaszol a szakértő!

Sokan szenvednek a horkolás és az alvás alatti légzéskimaradás tüneteitől, a háttérben álló okok felderítésére azonban kevesebben szánják rá magukat. Egyeseket a hosszú várólista, másokat az idegen környezetben eltöltött éjszaka tart vissza attól, hogy alvásvizsgálatra vállalkozzanak.

A testmozgás és az alvás összefüggéseit kutatta egy korábbi vizsgálat, amelyet csaknem 430 ezer felnőtt bevonásával végeztek.

Egyre többen szenvednek a DSPS betűkkel jelzett állapottól: az elcsúszott alvás szindróma (delayed sleep phase syndrome) egy olyan rendellenesség, amely a testóra működését módosítja.

Sokak számára jó hír, hogy az óraátállításnak köszönhetően vasárnaptól egy órával többet alhatunk. Az azonban már kevésbé örömteli, hogy a plusz pihenőidő testünk bioritmusára is hatással van.

Az általános ajánlások szerint is hét-nyolc óra zavartalan alvásra kell törekednünk. Ennek ellenére több jel is utal rá, hogy valójában nem arra vagyunk programozva, hogy megállás nélkül ennyit aludjunk.

Oldalt, hason, esetleg háton? Ön hogyan szeret leginkább aludni? Abból, hogy milyen pózban tölti az éjszakákat, akár munkájára vagy életkorára is következtetni lehet.

Ha egy túlsúlyos páciens a rendelőben ülve elalszik, akkor az orvosok már tudják is, hogy miről lehet szó.

Az alvás nagyon fontos szervezetünk számára, ilyenkor pihen és regenerálódik a testünk - de vajon létezik olyan, hogy valaki túl sokat alszik? És ha igen, annak tényleg lehetnek káros hatásai?

Az alvási apnoe - ha csak pár napra marad is kezelés nélkül - megnövelheti a vércukorszintet és a vérzsírszintet, a stresszhormonok szintjét és a vérnyomást - állítják baltimore-i kutatók.

Tudatos álmodás során az emberek nemcsak azzal vannak tisztában, hogy éppen álmodnak, hanem képesek tudatosan befolyásolni is a képzeletükben lejátszódó cselekményeket. Akár betegségek kezelésében is hasznossá válhat.