Talán nem meglepő, hogy elsősorban a főváros környékén nő Magyarországon a lakosság száma, míg a legszegényebb, leszakadó régió lakosainak száma folyamatosan csökken. A belső migráció elsősorban a Pest megyei településeket hozta jó helyzetbe, míg a vidéki kisvárosokban elsősorban a változó mértékű csökkenés a jellemző - írja az Index blogja, a Pénz Beszél .
Míg a 70-es évek során a járások felében csökkent a népesség, az ezredfordulót követően minden gyarapodó járásra hét olyan jutott, ahol a lakosok száma fogyatkozik. Ennek hátterében két tényező azonosítható be egyértelműen. Az első ok az ország teljes lakosságának 1980 óta tartó folyamatos csökkenése. A másik pedig, hogy a rendszerváltozást követő évtizedekben felerősödött a belső vándorlás a társadalmi és gazdasági erőviszonyok átalakulásának hatására.
Hol nőtt a lakosság?
A népesség belső átrendeződésének egyértelmű győztese a főváros vonzáskörzete, az itteni járások mai napig megőrizték vezető helyüket a népesedési rangsorban. Az érdi, pilisvörösvári, budakeszi, gödöllői, szigetszentmiklósi járások már a hatvanas évek eleje óta folyamatosan gyarapodnak. Az évtizedek alatt csupán az változott, hogy a beköltözők honnan érkeznek: a rendszerváltást megelőzően a bevándorlók az ország minden tájáról jöttek, majd a kilencvenes években főként a főváros rovására gyarapodott Budapest szűkebb vonzáskörzete. Az ezredfordulót követően növekedett meg ismételten azok aránya, akik az ország más területéről érkeztek az agglomerációba.
Kisebb mértékben néhány vidéki település is megélt népességnövekedést, ilyen az osztrák határ és a Balaton környéke, illetve néhány megyei jogú város köré szervezett járás (pl. kecskeméti, szegedi, debreceni, győri járások).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hol csökkent?
A népességszámot alapvetően két demográfiai tényező határozza meg: a halálozások és a születések, illetve a beköltözések és az elvándorlások aránya. A legutóbbi két népszámlálás között a járások 60 százalékában (105 járásban) mindkét demográfiai tényező negatív.
Az ország teljes területén megtalálhatóak azok a járások, amelyek lakossága az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. Ilyenek például a letenyei, lenti, csornai vagy vasvári járások a Dunántúlon, illetve a tabi, mezőkovácsházai vagy jánoshalmai járások az ország keleti felében. Ez a demográfiai trend többségében olyan járásokat érint, melyek központja a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás során elvesztette korábbi foglalkoztatási súlyát. Ezek közül a legsúlyosabb népességfogyás a szolnoki, a szekszárdi, a zalaegerszegi és a veszprémi járásokban figyelhető meg.
Ez is érdekelhet
Az ország lakosságának csökkenése a hosszú távú prognózisok szerint is folytatódni fog, ami tovább növeli a demográfiai különbségeket az ország különböző térségei között. A járások túlnyomó többségében tovább folytatódik a fiatalok elköltözése és a lakosság elöregedése, a beköltözők csak néhány térség esetében csillapítják vagy állítják meg a népességfogyást. Az előrejelzések szerint a fővároshoz közeli járások fognak tartósan gyarapodni , ahol a helyben maradó és beköltöző fiatalok gyerekvállalása összeadódik.
Legjobban: