A ciklikusan, az évnek mindig ugyanabban a szakaszában jelentkező általános lehangoltságot szezonális depressziónak nevezik. Ez az állapot jellemzően az őszi-téli időszakban alakul ki. A tünetek fokozatosan erősödnek, és sokszor csak a napfényesebb, tavaszi-nyári időszak hoz megkönnyebbülést.
Ezek az árulkodó jelek
Ha az őszi esős idő beköszöntével és a nappalok rövidülésével párhuzamosan úrrá lesz rajtunk a reményvesztettség, a tartós levertség és az aluszékonyság, akkor könnyen lehet, hogy szezonális depresszióval küzdünk. Erre utalhat továbbá az is, ha a szokásosnál ingerlékenyebbek és kedvtelenebbek vagyunk, fogytán érezzük az energiánkat, valamint koncentrálási és döntéshozatali nehézségeink támadnak.
A szezonális depresszióra figyelmeztethet még, ha feltűnően elhanyagoljuk társas kapcsolatainkat, elszigetelődünk, illetve ha elveszítjük érdeklődésünket a korábban kedvelt tevékenységeink, például a hobbink vagy a sport iránt. Gyakori tünet az étkezési szokások megváltozása is, ami a leginkább szénhidrátéhségben és hízásban mutatkozik meg.
Mi állhat a háttérben?
A szezonális depresszió kialakulását számos tényező befolyásolhatja, egyebek mellett az életkori és genetikai sajátosságok is. Fontos szerepet játszhat továbbá az is, hogy a napfény hiánya megzavarja a szervezet biológiai óráját, vagyis a cirkadián ritmust. Az évszakváltozás emellett a nyugodt alvásért felelős hormon, a melatonin egyensúlyát is felboríthatja, az úgynevezett boldogsághormon, vagyis a szerotonin szintjét pedig jelentősen csökkentheti.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A fentiek alapján gyakorlatilag bárkinél kialakulhat a szezonális depresszió. Egyes adatok szerint azonban a nőknél, illetve a kevésbé napos országokban élők körében gyakrabban fordul elő ez a probléma. Növeli a kockázatot továbbá, ha valakinek a családjában már előfordult őszi-téli depresszió. Érdekes megfigyelés azonban, hogy bár a férfiaknál ritkábban fordul elő ez az állapot, náluk jellemzően erősebb tünetekkel jelentkezik.
Mit tehetünk ellene?
A hormonális és egyéb változások miatt az átmenetileg fennálló lehangoltság még normálisnak mondható az őszi-téli időszakban. Az állapot tartóssá válása esetén azonban nem árt komolyabban foglalkozni a problémával. Megfelelő kezelés nélkül ugyanis a szezonális depresszió súlyossá válhat, olyannyira, hogy szélsőséges esetben akár öngyilkos gondolatokat is előhívhat. A súlyosabb tünetek esetén mindenképpen szükséges szakorvos bevonása, aki antidepresszánst ír fel a páciensnek. A javulásban jelentős szerepet játszhat a pszichoterápia is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Enyhébb panaszok jelentkezésekor azonban elég lehet néhány életmóddal kapcsolatos változtatás is. Fontos például, hogy még borús időben is próbáljunk a lehető legtöbbet a szabadban, a friss levegőn lenni, valamint rendszeresen mozogni, ezek ugyanis pozitívan befolyásolják a hangulatunkat.
Ez is érdekelhet
Segítségünkre lehetnek továbbá bizonyos gyógynövények is – például az orbáncfű –, amelyek segítenek az idegrendszer egyensúlyának megteremtésében, a lelki nyugalom elérésében és a jó hangulatunk visszanyerésében. A patikában többféle, vény nélkül kapható, gyógynövényeket tartalmazó készítmény vagy tea közül választhatunk.
Legjobban: