A szakemberek a tünetek súlyossága szerint osztályozzák a depressziót enyhe, közepes vagy súlyos mértékűnek, és e szempont alapján nem tesznek különbséget nők és férfiak között. Vannak olyan tünetek, amelyek a férfiaknál hangsúlyosabbá válhatnak, ezek megjelenésekor mind az illető családjának, mind a háziorvosának érdemes depresszióra gyanakodnia, és ennek megfelelően kivizsgálást javasolni - a többi között erről is beszélt Dr. Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa. Interjú.
HáziPatika.com: A depressziónak milyen tünetei jelennek meg gyakrabban a férfiaknál?
Dr. Tóth Mónika Ditta: Helyesebb volna úgy fogalmazni, hogy a depresszió tünetei ugyanazok mindkét nemnél, tehát a nyomott hangulat, rosszkedv, örömképtelenség, életuntság, valamint a libidó csökkenése. Ám az különbözik, amilyen módon ezeket a férfiak kompenzálják, elfedik, vagy amivel próbálnak magukon könnyíteni a tünetek megjelenésekor. Maszkolt depressziónak hívjuk az olyan szomatikus, testi tüneteket, amivel a beteg felkeresi a háziorvost, aki - ha van ebben gyakorlata - felismerheti a depressziót.
HáziPatika.com: Említene néhány jellegzetes panaszt?
T. M. D.: A háziorvoshoz forduló, még nem diagnosztizált depressziós betegek 80 százaléka nem hangulati problémák miatt, hanem fáradékonysággal vagy valamilyen testi tünettel keresi fel az orvosát. Ezek közé tartozhat a fej-, hát- vagy derékfájás, mellkasi vagy ízületi fájdalom, tompaság. Gyakori tünet még az alvászavar: az illető túl korán felébred, nem tud visszaaludni, vagy éppen 10-12 órányi alvástól sem képes feltöltődni. Jellemző az enerváltság, energiátlanság. Igazából a tüneti hangsúly különbözik a nők és férfiak esetében.
HáziPatika.com: Viselkedésbeli eltérések lehetnek a két nem között?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
T. M. D.: Férfiaknál gyakran jelentkezhet úgynevezett agitált állapot, ami az enervált ellentéte. Impulzívabbak, indulatosabbak lehetnek, ez is elfedheti a depressziójukat. Ezt úgy képzeljük el a hétköznapokban, hogy már attól indulatossá válik, eltúlzottan reagál, ha például kilöttyen a kávé.
HáziPatika.com: A COVID-járvány mennyit súlyosbított a helyzeten?
T. M. D.: 2021 áprilisában, közvetlenül a COVID-19 harmadik hulláma után egy 1300 fős, nem reprezentatív mintán vizsgáltuk a tesztalanyok mentális egészségét. Ebből az önbevallásos online mintából minden második 18 év feletti válaszadó minimum enyhe depressziós tünetekkel bírt. Ez megdöbbentően magas arány, ugyanis 2013-ban a Hungarostudy felmérés a népesség 30 százalékánál talált minimum enyhe depressziót. A mostani, nem reprezentatív felmérésből azonban még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni. A nemzetközi szakirodalom alapján a depresszió gyakorisága a járvány alatt legalább kétszeresére emelkedett világszerte, ezt biztosan tudjuk.
HáziPatika.com: A férfiak és a depresszió viszonyát milyen tévhitek övezik, amelyek hátráltathatják a gyógyulásukat?
T. M. D.: A leggyakoribb tévhit, hogy csak a gyengék fordulnak orvoshoz vagy pszichológushoz. Vagy hogy ez csak egy átmeneti rosszkedv, ami majd magától elmúlik.
HáziPatika.com: Elképzelhető, hogy a hangulatát javítandó céllal alkoholhoz vagy valamilyen gyógyszerhez nyúl valaki?
T. M. D.: Igen, kialakulhat kísérőbetegségként az alkoholfüggőség. Magyarországon hivatalos adatok szerint egymillió problémás alkoholhasználattal jellemezhető ember él. A médiahírek szerint a járvány idején világszerte megnőtt az alkoholos italok értékesítése, és nemcsak az olcsóbbaké.
HáziPatika.com: Hogyan segítsünk jól annak a családtagunknak, akinél depresszióra gyanakszunk?
T. M. D.: A nemzetközi fejlesztésű, de általunk magyarra adaptált www.ifightdepression.com/hu/ oldalon külön információs fejezettel várjuk a hozzátartozókat. Nehéz dolguk van, mert számukra is nagyon fárasztó egy depresszióssal együtt élni. Amennyiben a beteg nem hajlandó elfogadni a segítséget, a családtag úgy érezheti, mintha egy olyan pohárba töltene vizet, aminek lyukas az alja: folyamatosan támogatni próbál, de mindhiába. Érdemes felajánlani a szerettünknek, hogy elkísérjük őt a háziorvoshoz, majd utána a többi vizsgálatra. Kérjünk együtt időpontot, mutassunk neki szakmai weboldalakat vagy prospektusokat a depresszióról való tájékozódáshoz. Az említett oldalunkon név nélkül kitölthető tesztek is segítik az eligazodást, és ha ott egy anonim látogató észleli, hogy van valamilyen érintettsége, akkor nagyobb valószínűséggel kér segítséget. Az ország összes ingyenes ambulanciája elérhető egy térképes internetes oldalon .
HáziPatika.com: Mit nem szabad hozzátartozóként csinálni?
T. M. D.: Semmiképpen ne mondjuk egy vélhetően depressziós családtagnak, hogy szedje össze magát, mert az a fajta energiátlanság, amit ő megél, nem hasonlítható a hétköznapi fáradtsághoz. Legfontosabb, hogy legyünk mellette, ha segítségre van szüksége, és próbáljuk meg a segítséget nyugodt hangnemben, empatikusan felajánlani. Nem szabad a depressziógyanús családtagot hibáztatnunk a viselkedéséért. Kerüljük a pejoratív jelzőket, feszültségkeltő mondatokat, mert még jobban be fog zárkózni.
HáziPatika.com: Ha megkezdődik a gyógykezelése, akkor mennyi idő után lehet remélni, hogy jobban lesz?
T. M. D.: A gyógyszeres kezelés 3-4 hét után eredményezhet javulást, ám az első két hétben átmenetileg akár romolhat is a beteg állapota. Folyamatos orvosi kontroll szükséges, mert sok esetben gyógyszerváltásra is szükség van. Amennyiben ezzel párhuzamosan elindul a pszichoterápia, az még inkább segíteni fogja a gyógyulást.
HáziPatika.com: Hasznos volna, ha a háziorvosok a hozzájuk éves kivizsgálásra vagy jogosítvány-hosszabbításra érkező betegeket szűrnék depresszióra is?
Ez is érdekelhet
T. M. D.: Igen. A háziorvosok látnak rá a legtöbb lakosra, és képesek lennének a diagnosztizálatlan depressziós betegeket is kiszűrni. Magyarországon több szakmai ajánlás javasolja, hogy a háziorvosok akár egy néhány tételes kérdőívet felvegyenek a páciensekkel, de ez jelenleg függőben van. A háziorvosoknak megvolna hozzá a kompetenciájuk, de jelenleg túlságosan leterheltek ehhez.
Legjobban: