Amerikában évente 400 ezer haláleset hozható összefüggésbe a cigarettázással, ezzel a legsürgetőbben megoldásra váró egészségügyi problémák közé tartozik. A tinédzserek között a legfontosabb a megelőzés, mivel felmérések szerint a dohányzó felnőttek 80 százaléka 18 éves kora alatt kapott rá a szenvedélyre. Aki kamaszként ellenáll, nagy valószínűséggel később sem fog rágyújtani.
Azt eddig is tudtuk, hogy a dohányzás figyelem- és memóriazavart okoz a felnőtteknél, egy új kutatás azonban azt vizsgálta, milyen különbségek vannak a cigarettázó és nem cigarettázó fiatalok első agykérgének működése között. Ez a terület a döntéshozatalért felelős, és kamaszkorban még nem teljesen kifejlett. Az eredmények azt mutatták, hogy minél több nikotin jut egy fiatal szervezetébe, annál kevésbé aktív az agykéreg.
A vizsgálat vezetője, Edythe London szerint az eredmények nem éppen biztatóak a dohányosok számára. "Mivel az elülső agykéreg a kritikus időszakban még alakulóban van, ezáltal az agy egész további fejlődési irányában zavarok mutatkozhatnak, és ez kihat a későbbi működésére is" - véli.
A megfigyelés során 25 dohányzó, illetve nem dohányzó 15-21 éves fiatal agykérgét vizsgálták funkcionális mágneses rezonancia-interferencia képalkotó eljárás (fMRI) segítségével. A kísérleti alanyok azt a feladatot kapták, hogy a lehető leghamarabb nyomjanak meg egy gombot, ha felvillan egy nyíl a képernyőn, kivéve akkor, ha emellett a gép egy ezt tiltó utasítást ad. Mielőtt azonban hozzáfogtak volna a feladathoz, a kutatók azt is felmérték, hogy milyen erősen dohányoztak, és hogy felkelés után mennyi idő telt el az első cigarettáig.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eredmények részben meglepőek voltak. Annak ellenére ugyanis, hogy az fMRI szerint az erős dohányos tizenévesek agykérge rosszabbul működött, a reakcióidőt mérő teszten majdnem ugyanolyan jól teljesítettek, mint nemdohányzó társaik. Ez arra a következtetésre juttatta a kutatókat, hogy minden bizonnyal más agyi területetek kompenzálják a hiányosságokat.
Az agykéreg elhúzódó fejlődése a döntésképesség csökkenéséhez és a kognitív kontroll éretlenségéhez vezet a fiataloknál, teszi hozzá London. Véleménye szerint ez az oka annak, hogy nem képesek racionálisan dönteni a dohányzás abbahagyásáról sem, és azt az egészségkárosító hatása ellenére folytatják.
Másrészt az a tény, hogy egyformán jó a két csoport reakcióideje, azt sejteti, hogy tizenévesen nagyobb az esélye annak, hogy a korai beavatkozás hatására az alkalmi dohányos mégis ellenálljon a csoportnyomásnak, és végül ne váljon a szenvedély rabjává.
A kutatásról készült tanulmány a Neuropsychopharmacology című lapban jelent meg.
Legjobban: