Bár jellemzően a halogatást tartjuk időrablónak, az Otagói Egyetem egy friss kutatása szerint a határidőket is nyugodtan annak nyilváníthatjuk. Mint az az egyetem közleményében olvasható, Stephen Knowles professzor és csapata a teljesítési határidő hosszának hatását vizsgálta az adott feladat elvégzésére egy kísérletben. Több mint háromezer embert kértek egy alig ötperces online kérdőív kitöltésére, amiért cserébe a résztvevők 10 dollárt gyűjthettek egy jótékonysági szervezet számára. A válaszadásra véletlenszerűen vagy egy hetük, vagy egy hónapjuk volt, illetve volt egy csoport, amely számára nem határoztak meg határidőt.
Az így kapott eredmények szerint a legnagyobb arányban éppen azok töltötték ki a kérdőívet, akiknek nem adtak ehhez határidőt, míg a legkisebb arányt a leghosszabb, egy hónapos határidő mellett jegyezték fel a kutatók. Rövid és meg nem szabott határidő esetén a résztvevők jellemzően igen hamar megtették, amire kérték őket, ezzel szemben a hosszú határidő lehetőséget nyújtott az embereknek, hogy halogassák, végül akár el is felejtsék a feladatot.
"Egyfajta bizonyítékként értelmezzük ezt, hogy a hosszú határidő, ellentétben a rövid határidővel és a határidő hiányával, kioltja azt a cselekvés iránti sürgető érzést, amely gyakran feltámad az emberekben, amikor éppen segítséget kérnek tőlük" - fogalmazott Knowles. "Ezért aztán halogatni kezdik a feladat elvégzését, és végül akár figyelmetlenségből, akár feledékenységből, de a halogatás alacsonyabb cselekvési arányt eredményez" - tette hozzá. Kitért rá, valószínűsíthető, hogy kitűzött határidő hiányában is sokan azt hiszik, valójában számolniuk kell egy hallgatólagos, magától értetődő teljesítési határidővel, ezért mihamarabb cselekszenek is inkább.
Knowles és csapata eredetileg azért kezdte kutatni a témát, mert arra keresték a választ, milyen módszerekkel segíthetnek több pénzt gyűjteni a jótékonysági szervezeteknek. Ezzel együtt úgy vélik, eredményeik az élet számos más területére ráhúzhatók, amikor valaki segítséget kér egy ismerősétől. Magyarán éppúgy jobban járunk, ha nem szabunk határidőt, amikor egy munkatársunk segítségét kérjük egy munkahelyi feladatban, mint amikor élettársunkat kérjük meg valamire otthon. "Sokan hajlamosak halogatni, és bár megvan bennük a legjobb szándék, hogy segítséget nyújtsanak másoknak, de - hosszú határidő mellett - egész egyszerűen nem jutnak el odáig, hogy hozzá is fogjanak" - mutatott rá a professzor. Eredményeikről a kutatók az Economic Inquiry című folyóiratban tettek közzé tanulmányt.