Számos fizikai és érzelmi faktor befolyásolhatja az emlékezőképességünket, köztük például az is, mennyire vagyunk vidámak - írja a ScienceDaily.com . Az illinois-i Északnyugati Egyetem szakértőinek a Psychological Science nevű folyóiratban megjelent új kutatása rámutatott: a derűs és lelkesedni képes - úgynevezett pozitív affektivitású - emberek kevésbé küzdenek memóriagondokkal idősebb korukban.
A pszichológia pozitív affektivitásként emlegeti azt az emberi jellemzőt, ami leírja, hogy a tapasztalt pozitív behatások következtében hogyan lépünk kapcsolatba a környezetünkkel. A magas pozitív affektivitású emberek lelkesek, energikusak és magabiztosak, míg az alacsony pozitív affektivitású társaik inkább szomorúak, letargikusak és szorongóak .
Jobban teljesítettek a teszteken
A kutatók 991 közép- és érett korú amerikai felnőttől gyűjtöttek adatokat három körben, 1995-96, 2004-2006, valamint 2013-2014 között. Az alanyoknak időszakosan be kellett számolniuk azokról a pozitív érzelmekről, amiket az elmúlt 30 napban éreztek, majd arra kérték őket, hogy végezzenek el egy memóriateljesítményt felmérő vizsgálatot. Ezek során különböző szavakat kellett felsorolniuk rögtön azután, hogy hallották őket, majd 15 perc elteltével újra.
A kutatók a pozitív affektivitás és az emlékezőképesség hanyatlása közötti kapcsolatot vizsgálták a kor, a nem, az edukáció, a depresszió és különféle negatív hatások figyelembevételével. "A kapott eredmények megerősítették, a memóriánk a korral folyamatosan romlik" - mondta Claudia Haase, az Északnyugati Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ugyanakkor a magas pozitív affektivitással rendelkező személyek esetében kevésbé drasztikus memóriahanyatlás volt jellemző az évtizedek során" - tette hozzá Emily Hittner, az egyetem PhD hallgatója, a tanulmány társszerzője.
Ez is érdekelhet
A biztató eredményeknek köszönhetően a szakemberek további kutatások keretében vizsgálják majd a memória és a pozitív affektivitás közötti mélyebb kapcsolatot, kitérve olyan extra tényezőkre is, mint a fizikai aktivitás és a társas kapcsolatok.
Legjobban: