Mindig akadnak bámészkodó emberek egy baleset körül, olyanok, akik csupán érdeklődve, szörnyülködve nézik a történteket. Eric Wilson professzor, a Wake Forest Egyetem (Észak Karolina) munkatársa szerint amikor valaki egy szerencsétlen baleset szemtanúja lesz, az a saját életét is megváltoztathatja, hiszen akaratlanul is beleéli magát a helyzetbe. Így mások szenvedését látva empatikusabbá válhatunk, és a saját életünket is jobban értékeljük majd. A professzor nemrég, a Mindenkit érdekel egy vonatbaleset- Miért vagyunk kíváncsiak rá? címmel megjelent könyvében írt erről.
Wilson akkor kezdett a hátborzongató rögeszmék szociológiai, antropológiai és pszichológiai hátterének kutatásba, amikor felfedezte önmagában, hogy egyre nagyobb szerepet tulajdonít a "sötét oldalnak".
Úgy érezte, valami probléma lehet vele. "Kérdezgettem magamtól, hogy miért érdekelnek az olyan írók művei, mint például Edgar Allan Poe és Mary Shelley, valamint, hogy miért vonzanak egyre jobban a horror filmek. Hiába váltam egyre érettebbé - feleségem és gyermekem lett - még mindig nem tudtam abbahagyni a szörnyű Boris Karloff filmek nézését. Később aztán rájöttem, hogy ez a morbiditás nem olyan furcsa dolog" - nyilatkozta a professzor. Wilson számos biológussal, szociológussal, pszichológussal és más szakértővel beszélt a témával kapcsolatban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Végül a professzor arra a következtetésre jutott, hogy nem feltétlenül rossz, ha valakit a morbid dolgok vonzanak. "Sok tudós hisz abban, hogy ennek van egyfajta evolúciós értéke. Még a gazelláknál is előfordul, hogy végignézik, ahogyan egy oroszlán felfalja a társukat" - magyarázta Wilson, aki szerint gyakran pont a sötétség közeledtével látjuk meg a fényt, az vezet bennünket a jó irányba.
"A neves pszichológus Carl Jung szerint mindenkinek van sötét oldala. Ő ugyanis úgy gondolta, hogy a sokan, bár egész életükben elnyomják magukban, mégis vonzódnak a halál és a véres dolgok iránt. A morbid kíváncsiság ugyanis lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük mit jelent a halál és a szenvedés. Ez lelkileg egészséges, mivel segít megismerni önmagunkat" - összegezte a kutató.
A professzor szerint tehát különbség van egészséges és egészségtelen morbiditás között, előbbi pedig segítheti az empátiánkat.
Legjobban: