Németországban ma már nem szégyen, ha valaki a munkaidő csökkentéséről beszél: a negyvenórás munkahét helyett egyesek 35, vagy 32, sőt akár 30 órás munkahetet is elképzelhetőnek tartanak. A német Spiegel Online ezért számba vette az érveket és ellenérveket a túl sok és a túl kevés munka mellett. A német internetes lap öt tényezőt emelt ki az érvekből, méghozzá a tudományos kutatások alapján.
1. Bizonyos panaszok a hosszabb munkaidő esetén gyakoribbak
Alvászavar, hátfájás, gyomorproblémák - e három panasz igen gyakori a túl sokat dolgozók körében. A német szövetségi munkavédelmi és munka-egészségügyi hivatal (BAUA) 2012-es "Stresszriportja" szerint a heti 48 óránál hosszabb munkaidő esetén az alvászavar gyakoribbá válik. Az ilyen terhelésnek kitett személyek egyharmada küszködik e problémával, míg a heti 20-34 órát dolgozóknak csak 27 százaléka (alig valamivel több, mint egynegyede). Fáradtság és fásultság 53 százalékban lép fel 48 óránál több munka után, a 20-34 órát dolgozók körében viszont ez csak 44 százalék. A levertség, az ingerlékenység, a halláskárosodás, a gyomorpanaszok, a bőrirritáció és a keringési panaszok szintén gyakoribbak a többet dolgozóknál.
2. A rövid munkaidő is lehet ártalmas
Ha valaki csak 30 órát dolgozik, nem feltétlenül egészségesebb, véli Monika Rieger, aki orvos-igazgató a Tübingeni Egyetem munkaegészségügyi intézetében. A kérdés az, hogy mennyire intenzív a rövid ideig végzett munka? S az sem mindegy, hogy ki mit csinál a fennmaradó időben. Aki nem tudja a saját napját megtervezni, annak segíthet a rendszeres munka. Bár a többségnek jót tesz a sok szabadidő, van, akinek nem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Felmérések szerint, aki kevesebbet keres - márpedig sokszor ők azok, akik kevesebbet dolgoznak - több egészségügyi problémáraa panaszkodnak. Több idejük is lenne orvoshoz menni, csakhogy ez részben pénzkérdés is, amire nincsenek anyagi forrásaik. A kiegészítő ellátások ugyanis drágák lehetnek, mint ahogy a sportolás is, amire a keveset keresőknek így ritkábban van lehetősége. Összességében tehát a kevés pénz és a sok szabadidő nem javítja az egészségi állapotot a pszichológus Hiltraut Paridon szerint, aki abban egy másik német munkaügyi és egészségügyi kutatóintézetben dolgozik.
3. A részmunkaidő is problémás lehet
Elvileg nem hangzik rosszul, hogy valaki délután egykor kilép a munkahelyéről, elhozza az óvodából a gyereket, és utána vele foglalkozik. A valóság azonban sokszor más: a részmunkaidő csak elméletben tart kora délutánig. A mobiltelefonok és e-mailek világában az alkalmazottak bármikor utolérhetőek, ami túlmunkához, a szabadidő feladásához vezethet. A részmunkaidőben dolgozók sokszor többet dolgoznak , mint amennyit a munkaidejük lehetővé tenne. Vagyis otthonról túlóráznak, miközben esetleg a gyerekre is felügyelnek közben. Különösen azokat fenyegeti ez, akik korábban teljes munkaidőben dolgoztak. Egy felmérés szerint egyre romlik ilyen szempontból a helyzet Németországban: a részmunkaidősök "rendelkezésre állása" egyre jobban terjed, így egyre többet dolgoznak otthonról - csak egyre kevesebb pénzért.
4. A rövid szünetek jobban pihentetnek
A tudományos szakértők vitatkoznak a szünetek hasznosságán. A Spiegel szerint annyi bizonyos, hogy a szünetek különösen az elején pihentetnek. Éppen ezért érdemes több kis szünetet , mint egyetlen nagyobbat tartani - ez Monika Rieger véleménye. Néha az is segít, hogy egyszerűn más tevékenységet végzünk, esetleg egy kicsit könnyebbet, az is pihentethet.
5. Nem mindig a munkaidőn múlik az egészség
Bár a munkaidő sokat számít, nem mindig ezen múlik az egészség. Legalábbis nem ez a döntő vagy kizárólagos tényező. Kérdés, hogy mennyire megerőltető a munka, milyen a munkahelyi hangulat. Monika Rieger szerint ezek akár sokkal lényegesebbek is lehetnek abban, hogy maga a tevékenység megterheli-e az egészségünket.
Az eltérő műszakokban végzett munka, főleg az éjszakai műszak okozhat egészségügyi problémákat. A gondok már rövidebb éjszakai munka esetén is jelentkezhetnek. Alvászavar , gyomorpanaszok, emésztési problémák, szív- és keringési betegségek gyakrabban lépnek fel ilyenkor. Ugyanakkor a megfelelően kialakított és szervezett éjszakai munka nem káros, ezt is kimutatták a kutatások.
Legjobban: