A magasabb életkort megértek állapota, az egészségi, ezen belül a lelki állapot mintegy összegezve mutatja az adott időszak, társadalmi, egészségügyi helyzetét. Az idős ember életének, ezen belül egészségének, mentális állapotának alakulását azonban jelentősen befolyásolják a szocializációs faktorok: a család, az iskola, a munkalehetőségek, a társadalmi körülmények, köztük az egészségügy állapota.
A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. Az idősek aránya 1950-ben az egész világon 8 százalék, 2000-ben 10 százalék volt, 2050-ben azonban - az ENSZ "A világnépesség öregedése 1950-2050" című, 2000-ben közzétett kiadványa szerint -, az emberiségnek már több mint egyötödét, Európában 36-37 százalékát 60 éven felüliek teszik majd ki.
E folyamat a gazdaság fejlődésére, a munkaerőpiacra, és a generációs transzferekre is jelentős közgazdasági hatást fog gyakorolni. Emellett olyan társadalmi hatásokkal is számolni kell, melyek többek között a családösszetételben, az együttélési formákban, az egészségügyi ellátásban mutatkoznak majd meg. Elmondható tehát, hogy az idősebb korcsoportok létszámának és arányának tartós növekedése közvetlenül kihat a generációs együttműködésre, ami a társadalom működésének meghatározó alapja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A 2011-es WHO felmérés alapján a 60 éves, vagy annál idősebb emberek esetén az érintettek 19,4 százaléka küzdött mentális elégtelenséggel, miközben súlyos financiális gondjai voltak 3,8 százaléknak, fizikai korlátokkal pedig 2,7 százalékuknak kell szembenéznie. Az idősebb emberek között előforduló leggyakoribb mentális zavarok a depresszió (20 százalék), a demencia .
Az idősödés önmagában nem betegség, és mégis növekszik az orvoshoz fordulás száma, a kórházban töltött időszak, és nő a gyógyszerfogyasztás is. Van tehát dolga, felelőssége a pszichiátriának, annak ellenére, hogy az öregedéssel kapcsolatos problémák kezelése, megoldása nem egyedül az egészségügy feladata, hiszen ez csak társadalmi szintű összefogással oldható meg.
A lehetőségek bővülését jelenti, hogy a Nyírő Gyula Kórházban létrejött az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, ahol több országos feladatot ellátó betegellátási, kutatási és szervezési feladatokat ellátó egység jött létre. Pozitív tendencia, hogy az öngyilkosságok aránya 1983-tól napjainkig felére csökkent. A sok vizsgált és ismert tényező között ez mindenképpen a depressziós betegek ellátásának javulásával, így a pszichiátriai ellátás ezen területen történő javulásával függ össze.
Legjobban: