Rákbetegek félbemaradt, vagy el sem kezdett kezeléséről írtunk a múlt héten. Egy névtelen levélben betegek és hozzátartozóik vádolták az egri Markhot Ferenc kórházat. "Felháborító, hogy a rákbeteg embereknek és hozzátartozóiknak kelljen tiltakozni, egyúttal könyörögni az alkotmányos jogukért, azaz a kezelésekért vagy a már megkezdett folytatásáért. Jelenleg tizennégyen vagyunk, akiknek drága kezelését megszüntették Egerben" - áll egyebek mellett e levélben. A kórház vezetése másnapra ígérte az ügy vizsgálatát, vagy legalább valami reakciót.
Ezt azóta is várjuk. A téma azonban élénken foglalkoztatja a szakmát. Lapunknak több onkológus is azt mondta: elképzelhetőnek tartja a levélben foglaltakat, nemcsak Egerben, hanem más centrumokban is. Csakhogy - állítják - ez nem az orvosok hibája. Efran József, a nyíregyházi központ vezetője így fogalmazott: ha egy onkológusnak ma nincs "elég széles válla", könnyen megroppan. Vagyis nincs elég mersze és ereje megküzdeni a kórház vezetésével, hiszen az elvárásuk az, hogy a minimálisból hozzák ki a lehető legtöbbet.
Ez is érdekelhet
- A szakmai védelem mindig távoli - a kórház menedzsmentje viszont nagyon is közel van az orvosokhoz, akik ráadásul egzisztenciális függőségben élnek. De mit válaszoljon az orvos akkor például, ha a főnöke azt kérdezi tőle, hogy egy daganatos beteg kezelésére adjon-e ki pénzt, vagy nyolc vakbélműtétet fizessen inkább ki? Ezt a kérdést nekem még nem tették föl, de hamarosan szembesíthetnek vele - mondja Efran József, aki leszögezte: igenis, vannak olyan részei az országnak, ahol a betegek nem kapják meg a szükséges kezeléseket. (K. J. V.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: