Nem találja a kulcsait, fogalma sincs arról, hogy befizette-e a villanyszámlát, sőt, már a kollégái nevén is gondolkodnia kell? Ha mindez ismerősnek hangzik, üdvözöljük a negyven felettiek klubjában. Hogy miért pont ott? Mert a kutatók szerint a memóriánk ilyenkor indul romlásnak. Jó hír viszont, hogy agysejtjeink megfiatalíthatók.
Kutatók szerint memóriánk negyven év felett folyamatosan romlik. A jó hír az, hogy agysejtjeink megfiatalíthatók, s főleg azoknak örvendetes ez, akik olyan betegségek kockázatának vannak kitéve, mint az elbutulás (demencia) vagy az Alzheimer kór. Összegyűjtöttünk néhány ötlet, hogyan turbózhatjuk fel mentálisan magunkat.
1. Javítsuk a szívünket, javítsuk a fejünket!
A szív- és érrendszeri gyakorlatok végzése javítja a vérkeringést: több vér, több ész. Az Illinois-i egyetem kutatói egészséges, ám ülő életmódú 60-79 éves időseket tanulmányoztak. Háromhavi rendszeres aerobic-gyakorlatok után MRI vizsgálat alá vetették őket. A szűrés új idegsejtek gyarapodását mutatta ki, főként a homloklebenyi fehérállományban (amely összeköti az agyféltekén belüli és az agyféltekék közötti pályákat). Mint ahogyan az a tavalyi Gerontológiai folyóiratban megjelent: egy óra séta háromszor egy héten hasonló pozitív eredményekkel jár.
2. A koleszterin hatással van a kognitív funkciókra.
Ha a "rossz" koleszterinből (low density lipoprotein - LDL) túl sok kerül a véráramba, a felesleg plakkokat képezve beszűkíti az ereket, akadályozva a szövetek, a szív és az agy vérellátását. Ezt az állapotot hívjuk érelmeszesedésnek, amely többek között memóriaproblémákat is okoz. Aaron Nelson, a Boston-i Brigham and Women's Hospital orvosa szerint nem kell túl sok plakk ahhoz, hogy az agy apró véredényei elzáródjanak. Számos tanulmány bebizonyította már, hogy a magas koleszterin szint az Alzheimer kór egyik rizikófaktora.
3. Az agy táplálékai: omega-3 zsírsavak
Az American Medical Association folyóiratában múlt októberben publikált jelentés szerint az omega-3 zsírsavak, amelyek tipikusan bizonyos halfajtákban találhatók, lelassították a mentális hanyatlást azoknál, akik legalább hat hónapon keresztül rendszeresen fogyasztották. Hetente legalább kétszer együnk omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket, mint például tonhalat, pisztrángot, makrélát és lazacot - ajánlják a táplálkozástudományi szakemberek. Növelhetjük a bevitelt olajos magvak, mint például mandula és dió fogyasztásával.
4. Egyszerre csak egy dologra figyeljünk.
Ha email írás közben telefonálunk, ne lepődjünk meg, ha majd egyikre sem emlékszünk igazán. Russell Poldrack, a kaliforniai egyetem (UCLA) pszichológia professzora szerint a "multitasking" üzemmód jelentősen csökkenti a tudást, mivel az emberek nem tudják összekötni a tárgyat a hozzá tartozó információval. Poldrack doktor azt tanácsolja, hogy szenteljünk teljes figyelmet azokra a feladatokra, amelyekre a nap során még szükségünk lehet.
5. Figyeljünk a gyógyszerekre
Több gyógyszer ismert mellékhatása az emlékezetkihagyás. Az antidepresszánsok, a szorongáscsökkentők, a görcsoldók, a béta-blokkolók, a kemoterápia, az altatók, a fájdalomcsillapítók és az antihisztamin készítmények tovább növelik a kockázatot. Az sem mellékes, hogy ahogy öregszünk, a gyógyszerek egyre lassabban ürülnek ki szervezetünkből. Ha azt tapasztaljuk, hogy az orvosságunk szedésével egy időben a memóriánk megromlott, forduljunk a kezelőorvoshoz, hogy csökkentse az adagot, vagy váltsunk másik készítményre.
6. Meditáljunk
A Kentucky egyetem tanulmánya szerint azok, akik minden délután legalább negyven percet meditálással töltenek, lényegesen jobb emlékezőtehetséggel rendelkeznek, mint azok, akik szunyókálással töltik ezt az időt. Az elmélet szerint a meditálás, mint az alvás, azáltal pihentet, hogy csökkenti a bejövő érzékelési ingereket. Ez a csendes állapot gondoskodhat az idegsejteknek arról, hogy feldolgozzák az új információkat. A meditáció ugyanis a jóval termékenyebb mély alvás fázishoz, és nem a gyakran nyugtalan REM alváshoz hasonló.
7. Eddzük agyi reflexeinket
Az agy olyan mint az izom - edzésben kell tartani. Számos tanulmány kimutatta, hogy az olyan fejtörők, mint például a keresztrejtvény, vagy némelyik videojáték, növelhetik az agysejtek közötti kapcsolatot a hatékonyabb működésért. Stuart Zole, az Emory University szakembere szerint ez olyan, mint amikor pénzt teszünk a bankba. Mindazonáltal, ha már túl jól teljesítünk, ugorjunk egy szinttel feljebb, hogy agyunk megkapja a megfelelő kihívást, hogy aktív és egészséges maradjon.
Legjobban: