A müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatói egereken kísérleteztek a nemrég felfedezett szorongásoldóval, a neuropeptid S-sel (NPS). A neuropeptidek fehérjék, amelyeket az idegsejtek állítanak elő. Ulrike Schmidt pszichiáter és munkatársai azt vizsgálták, hogy az NPS bejuthat-e az orrnyálkahártyán át az agyba, és kifejtheti-e ott hatását.
A kutatóknak kísérletsorozattal sikerült láthatóvá tenniük az orron át alkalmazott NPS útját egészen a különböző agyterületek idegsejtjeiig. A hatóanyag nemcsak bekerült az agysejtekbe, hanem az NPS-receptorokhoz is sikeresen kötődött. Az NPS már az orrnyálkahártyával való érintkezést követő 30 perc elteltével elérte az egerek agyát, négy óra múlva pedig szemmel láthatóan kifejtette szorongásoldó hatását.
Az NPS pontos molekuláris hatása egyelőre nem ismert, de úgy tűnik, a hippokampusz idegsejtjei közötti jelátvitelt befolyásolja. A kutatók úgy vélik, hogy az NPS tompítja az agy érzelmi központjának bizonyos jeleit, ezáltal csökkenti a szorongást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az eredmények biztatóak a szorongásoldó gyógyszerek fejlesztése szempontjából - közölte Ulrike Schmidt. A szorongásoldó orrspray egyszerű használata, valamint gyors és közvetlen hatása számos szorongásos beteg - például pánikbetegek, poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedők - számára jelenthet megváltást.
Legjobban: