Míg az ilyen kóros hangulatváltozások jelentős szerepet játszanak az öngyilkossági kísérletekben, a tanulmány vezetője, Dr. David Brent, a University of Pittsburgh School of Medicine pszichológiaprofesszora azt nyilatkozta, más tényezőkre is figyelnünk kell ilyen esetekben. A korábbi tanulmányok is utaltak az öngyilkossági hajlam öröklődésére, ezen tanulmányok résztvevőinek életútját csak 1-2 évig követték a kutatók. Az eredmények a JAMA Psychiatry szaklapban jelentek meg.
A szóban forgó tanulmányhoz Brent és társai a kóros hangulatváltozásoktól szenvedő szülők gyermekeit figyelték hosszabb időn át, hogy megvizsgálják, mi a kapcsolat a szülők és a gyermekek öngyilkossági kísérletei illetve hangulatváltozásaik között. Mindehhez 1997-2012 között 701 embert vizsgáltak meg. A 10-50 év közötti vizsgálati alanyokat egyenként körülbelül hat éven át követték nyomon. Közülük 334 gyermek volt, akikből 191 kísérelte meg az önkezi halált. A kutatók szerint a résztvevők körülbelül 6%-a vallotta be, hogy megpróbált véget vetni életének a kísérlet előtt, 4%-uk pedig a vizsgálat közben próbálkozott meg ezzel.
Brent és társainak adatai azt mutatják, négyszer-ötször nagyobb eséllyel próbálkoznak öngyilkossággal azok, akiknek szüleik maguk is megpróbálkoztak ezzel.
A kóros hangulatváltozás mellett az impulzív agresszív viselkedés is magyarázhatja a szuicid hajlamot, mivel az ilyen típusú agresszív vonások magukkal hozzák a hangulatváltozásokat, amelyek növelik a szuicid vonások esélyét. A jó hír viszont az, hogy mind a hangulatváltozások, mind az impulzív agresszív viselkedés kezelhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Brent külön hangsúlyozta, hogy kutatásukkal nem szeretnének extra riadalmat kelteni. Elővigyázatosságra hívja fel a figyelmet, amelyet a mellrák vagy végbélrák családon belüli halmozódásához hasonlított.
Legjobban: