Miért rontunk el dolgokat, ha idegesek vagyunk?
Szoktunk aggódni amiatt, hogy elrontunk valamit, ha néznek minket közben? A University of Sussex és a Brighton and Sussex Medical School szakértői nemrégiben fedezték fel FMRI-vizsgálataik során azon agyi hálózatot, amely akkor rontja el a dolgainkat, amikor a legkevésbé szeretnénk, hogy elromoljanak. Minderről többet a Scientific Reportsban publikált tanulmányból tudhatunk meg.
Évi 5 kilót hízunk a stressztől
A hízás egy új összetevőjére jöttek rá kutatók: ha egy vagy több stresszes élmény ér bennünket azelőtt, hogy magas zsírtartalmú ételt fogyasztanánk, az lelassítja az anyagcserét. Különösen a nők vannak veszélyben. A szakemberek szerint ez az egyszerű összefüggés önmagában akár évi öt kiló felszedéséhez is vezethet.
Miért nem tudunk koncentrálni?
A huszonegyedik században világunk tele van koncentrációgyilkos dolgokkal, nem is csoda, hogy nem tudunk megfelelően figyelni a munkánkra, a hobbinkra, az életünkre. Pedig megoldható, csupán nagyobb önkontrollra és komoly szabályokra van szükségünk: az alábbiakban ezek betartásához adunk javaslatokat.
Amikor a stressz depresszióhoz vezet
A stressz az emberi szervezetet érő fizikai-érzelmi megterhelésre adott élettani válasz. Ez a reakciónk a túlélést szolgálja: bármilyen erős külső hatásra - észlelt veszély, fenyegetés, de szélsőséges öröm esetén is - a stressz az, amely mozgósítja testünk energiatartalékait, és arra indít, hogy megküzdjünk a helyzettel, netán kimeneküljünk belőle.
Stresszhatások
Stressz: csupa negatív jelző jut eszünkbe e szóról, pedig nélküle nem tudnánk megoldani a legapróbb problémákat sem, nem lennénk képesek megfelelni a kihívásoknak, csak sodródnánk ide-oda. A stressz tehát fontos kelléke életünknek, a baj akkor kezdődik, ha a feszült idegállapot állandóvá, krónikussá válik.
Kiderült, mitől stresszel a magyar munkavállaló
Több mint 19 ezer, 18-60 év közötti magyar munkavállaló kapcsolódott be önkéntesen, országos szinten, a 2013. május 1-én indított Munkahelyi Stressz Felmérésbe. Az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők vizsgálata volt.
Északon, északkeleten napos, valamint ködös tájak egyaránt lehetnek, a köd helyenként tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Késő estére -3 és +10 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.