Meixner Zoltán

A fertőző mikrobák a rákos esetek körülbelül ötödében játszanak szerepet. Mintegy tucatnyi kórokozóról - köztük vírusokról, parazitákról és baktériumokról - biztosan tudjuk, hogy közvetlenül veszélyes fehérjék termelésével vagy közvetetten krónikus gyulladás révén járulnak hozzá a daganatok kialakulásához.

Házas embereknél kevésbé valószínű a szívbetegség kialakulása, mert van valaki, aki törődik velük, gondoskodik róluk. Nem is beszélve a stressz szintjének átlagosan alacsonyabb szintjéről, amely szintén meghatározó lehet az egészség fenntartásában.

A tetoválások veszélyeiről régóta, de az utóbbi két évtizedben különösen erőteljes vita folyik. Egy fertőzéses eset ismét ráirányította a figyelmet a tetkók egészségi kockázataira.

A nők esetében tucatnyi lehetőség van a fogamzásgátlásra: tabletták, tapaszok, hüvelygyűrűk, spirálok, membránok, pesszáriumok stb. Eközben a férfiak fogamzásgátlása az elmúlt 100 évben csak két lehetőségre korlátozódott, az óvszerre és a vazektómiára. Vajon mekkora változás várható a következő években?

A stroke a vezető halálokok közé tartozik a fejlett társadalmakban, valamint elsődleges oka a tartós rokkantságnak is. Egy ilyen esemény ugyan túlélhető, de sokan életük végig komoly funkcionális rendellenességekkel kénytelenek élni, ami még az olyan egyszerű feladatok elvégzése során is nehézséget okozhat, mint az étkezés vagy az öltözködés. Van-e ebből kiút?

Életünket és egészségünket számos tényező befolyásolja. Ezek egy részén - mint például a géneken - nem tudunk változtatni, másokra viszont életmódunk és környezetünk alakítása révén van kihatásunk. Ezekkel arra is hatni tudunk, hogy milyen sokáig élünk. De talán nem egészen úgy és azért, ahogy eddig hittük.