Az Amerikai Szív Társaság arra hívja fel a figyelmet , hogy az ülő életmódot folytatóknak nagyon fokozatosan kell felépíteniük az edzéstervüket, hogy eljussanak az intenzív edzési fokozatig, különben egészség helyett a keringési betegségek kockázatának növekedésével jár az, ha túl hirtelen intenzív edzésbe kezdenek. Az is elengedhetetlen, hogy akinek valamilyen szív- és érrendszeri betegsége van, az konzultáljon az orvosával, mielőtt bármilyen intenzitású sportolásba kezdene.
Az edzés jótékony hatásai
Tanulmányokban minden kétséget kizáróan bebizonyították , hogy a fizikai aktivitás mennyire fontos része az egészséges életmódnak. Egy sor előnnyel jár a testedzés: csökkenti a kockázatát egy csomó súlyos betegségnek és jót tesz a mentális állapotnak is.
A European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban közölt cikk szerint a fizikai aktivitás 35 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozást, az általános mortalitást pedig 33 százalékkal mérsékli. A British Journal of Pharmacology című folyóirat cikke pedig egészen odáig megy el, hogy "az edzés annyira hatásos, hogy gyógyszerként kellene elismerni".
A jelenlegi új nyilatkozat szerzői rámutatnak, hogy ezek egyre közismertebb és elfogadottabb állítások, így a korábbiakhoz képest egyre több ember kezd edzeni. Ebből az is következik, hogy növekszik a száma azoknak is, akik intenzív edzésmunkát végeznek. Az ajánlás szerzői így fogalmaznak: a hosszú távú, komoly energiabefektetést igénylő versenyek és a nagy intenzitású intervallumos edzések népszerűsége jelentősen megemelkedett az Amerikai Szív Társaság edzésekről szóló előző ajánlása óta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az edzéssel összefüggő kockázatok
Annak ellenére, hogy a testedzésnek sokféle jótékony hatása van az egészségünkre, bizonyos csoportoknak komoly kockázattal is jár. Prof. dr. Barry A. Franklin szerint - aki a jelenlegi új ajánlást író bizottság vezetője és detroiti Wayne Állami Egyetem professzora - a testedzés gyógyszer, és nem fér kétség ahhoz, hogy a könnyű és közepes intenzitású fizikai aktivitásnak előnyös hatása van a szív- és érrendszer állapotára. Azonban a gyógyszerekhez hasonlóan ezt is lehetséges alul- és túladagolni, és ha többet edzünk a kelleténél, az akár keringési rendszeri betegségeket is okozhat. Különösen akkor, ha inaktív, edzetlen, ismert szív- és érrendszeri betegséggel elő személyek kezdenek túl nehéz edzésmunkába.
A túlzásba vitt edzés miatt leginkább a keringési rendszerünkkel fizetünk meg. "Sokan futnak maratoni távot, vesznek részt triatlon versenyeken és végeznek nagy intenzitású intervallumos edzéseket. Az a célja a jelenlegi nyilatkozatunknak, hogy a figyelem középpontjába állítsa a nehéz edzésmunka előnyeit és veszélyeit is" - magyarázza Franklin professzor. Ez az új, tudományosan megalapozott nyilatkozat több mint 300 tanulmány átvizsgálása alapján fogalmazza meg az ajánlásait. Tisztázza, hogy az emberek nagy többségének szüksége van arra, hogy többet mozogjon. Pusztán azért, mert az edzésnek lényegesen több az előnye, mint a hátránya. Azonban a fizikailag nem aktív embereknek, illetve azoknak, akiknek már van valamilyen alapbetegsége, a hirtelen elkezdett, túlzottan intenzív edzésmunka megnöveli a keringési rendszeri betegségek, különösen a szívroham kockázatát.
Lassan kezdjük és építsük fel
A kutatási eredmények alátámasztják azt a javaslatot, hogy a fizikai teljesítőképességünk növelését könnyű edzésmunkával kezdjék és fokozatosan növeljék a tréning intenzitását és időtartamát. Például, ha valaki fizikailag nagyon kevéssé aktív, az kezdje rendszeres sétával. Majd amikor ez már túl könnyűnek tűnik, sétáljon rendszeresen emelkedőn fölfelé, majd a sétákba építsen be egy kevés könnyű kocogást. A szerzők szerint, akinek már van valamilyen keringési alapbetegsége, az konzultáljon az orvosával, mielőtt új edzésprogramba kezdene.
Legjobban: