Ma Magyarországon a nők 57 százaléka hal meg szívproblémák miatt, 43 százalékuknál pedig még csak mellkasi fájdalom sem utal arra, hogy nagy lenne a baj. Több kutatás is vizsgálta már a nők szívrohamának gyakoriságát, kockázatát. Az Oxfordi Egyetem vizsgálata például azt mutatta ki, hogy a dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és a túlsúly mind a nőknél, mind a férfiaknál fokozta a szívroham kockázatát.
A dohányos férfiak kockázata megkétszereződött a soha nem dohányzó férfiakéhoz képest, a nőké azonban több, mint megháromszorozódott. A magas vérnyomásos, 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nők kockázata is magasabb volt a férfiakéhoz képest. Vagyis általában ugyan több férfi kap szívrohamot, mint nő, azonban több komoly kockázati tényező jobban fokozza a nők relatív kockázatát, mint a férfiakét.
A magas vérnyomás több mint 8 százalékkal jelentett nagyobb szívroham-kockázatot a nők, mint a férfiak számára, az 1-es típusú diabétesz esetében ez majdnem háromszorosa volt a férfiakénak, a 2-es típusú diabéteszé 47 százalékkal volt magasabb. Egy másik, lengyel vizsgálat pedig arra a megállapításra jutott, hogy a nők a vészjósló, infarktusra utaló jelek esetén sokkal ritkábban hívnak mentőt vagy kérnek segítséget, mintha azt férfi családtagjuknál észlelnék.
"Lassan köztudottá válik, hogy a nőket is veszélyeztetik az iszkémiás szívbetegségek, halálozásukban pedig a szív és érrendszeri megbetegedéseknek van a legnagyobb szerepe. A hormonális védettség, amit a nők ösztrogén ellátottsága nyújt, a változókorral megszűnik. A kardiovaszkuláris rizikó, vagyis annak valószínűsége, hogy egy szív- és érrendszeri esemény a közeljövőben nagy eséllyel bekövetkezik, azok együttes jelenlétéből jól látható.
A kockázatbecslésben újabb és újabb rizikótényezők váltak elfogadottá, azonban a magas vérnyomás szerepe a betegségek kialakulásában egészen biztos. Ez népbetegség is, hiszen a felnőtt társadalom 30 százalékát érinti, az idősebbek között pedig 60-70 százalék az előfordulás gyakorisága. Az idősek között egyértelműen több a hipertóniás nő, mint a férfi" - hívja fel a figyelmet dr. Masszi Gabriella, a Magyar Kardiológusok Társasága hypertónia munkacsoportjának vezetőségi tagja, a "Harc a női szívekért" kuratórium elnöke, a Magyar Menopauza Társaság főtitkára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A doktornő szerint komolyabban kell venni nőknél (is) a magas vérnyomást, ugyanis több olyan életszakasz van, amely csak rájuk jellemző, és amikor a hipertónia különösen veszélyes (ilyen a terhesség, és a változókor is). A menopauza az utolsó vérzéstől eltelt 1 év utáni időszakot jelenti, de az élettani változások már jóval megelőzik ezt. A női hormonális működés leállásával számos klinikai tünet alakulhat ki: hőhullámok, alvászavar, kedélyállapot ingadozások, testsúly, a bőr rugalmasságának elvesztése. Az anyagcsere is változik, a vérzsírszint emelkedése pedig növeli az érelmeszesedés gyakoriságát. Az életkorral párhuzamosan nő a vérnyomás is, ami egyértelműen növeli a betegség kockázatát. Ehhez társulhat még a testsúlynövekedés, az ülő életmód és a helytelen táplálkozás is.
A változókort követően a nőknek sokkal tudatosabban kell figyelniük magukra, az egészséges életmódra, a napi rendszerességgel végzett testmozgásra, (ez lehetőleg heti 150 perc legyen), illetve a helyes táplálkozásra. Nagyon fontos az is, hogy rendszeresen mérjék a vérnyomásukat, a testsúlyukat, legalább félévente kérjenek laboratóriumi vizsgálatokat.
Legjobban: