Magyarországon eddig példátlan komplex szűrő- és megelőző program elindítását tervezik hazai kutatók a gyerekkori elhízás veszélyeinek csökkentése érdekében. A kezdeményezést az indokolja, hogy a magyar lakosság 60 százaléka túlsúlyos vagy kövér, ám gyerekkorban még sokkal könnyebb beavatkozni az elhízás folyamatába.
- Ha az elhízás problémája szóba kerül, mindenki azonnal a túlsúlyos felnőttekre gondol, szinte az összes súlykontroll-programnak ők a címzettjei. Nagyritkán az elhízott gyerekeken is próbálnak segíteni, de mindig a felnőttekéhez hasonló módszerekkel, többnyire szakszerűtlenül és így a tartós hatás reménye nélkül - állítja dr. Barna Mária gyermekorvos, a SE Egészségügyi Főiskolai Kara dietetikai és táplálkozástudományi tanszékének tanára a Táplálkozástudományi Társaság elnöke. A professzor aszszony szerint itt lenne az ideje, hogy a gyerekkori elhízással a probléma súlyának megfelelően, az okokat is feltárva, tudományos alapossággal foglalkozzanak, ellenkező esetben ugyanis a társadalom közel kétharmadát jelentő túlsúlyosak tábora garantáltan újratermelődik.
- A fogyás olyasmi, mint a foci: mindenki ért hozzá, de igazán jól csak keveseknek megy - hangsúlyozza a kutató. Szerinte a sok hozzáértő sokféle utat javasol az elhízás problémájával küzdőknek, de ezek közül a legtöbb a gyakorlatban tévútnak bizonyul, leginkább az alapok hiánya miatt. A most formálódó program igyekszik valóban a "kályhától" elindulni: megpróbálják kiszűrni az elhízás veszélyének leginkább kitett gyerekeket az iskolás korosztályból, és olyan, a táplálkozásra, a mozgásra és az egész életmódra kiható receptet állítanak össze számukra, amelynek segítségével a felnőttkori súlyprobléma jó eséllyel megelőzhető. (Mivel ez jelentős beavatkozás a gyerekek életébe, a részvételhez természetesen az iskola és a szülők hozzájárulását, illetve együttműködését is kérik.) Hogy a kísérlet eredménye meggyőző legyen, egy kontrollcsoportot is kiválasztanak a hasonló kockázati faktorú iskolásokból: az ő életvitelükbe nem szólnak bele, de folyamatosan, évente összevetik testtömegadataikat és egészségügyi értékeiket a "reformcsoport" mutatóival.
Az életmódváltás két legfontosabb pontja a táplálkozás és a napi mozgásmennyiség megváltoztatása. Az utóbbi, vagyis a napi rendszeres mozgás beiktatása nem (vagy nem feltétlenül) pénzkérdés - a közreműködő dietetikusok most azon dolgoznak, hogy az egészségesebb táplálkozási szokások kialakítása se terhelje meg érezhetően a családok és az oktatási intézmények pénztárcáját.
A prevenciós és intervenciós elemeket egyaránt tartalmazó program sikerének egyik kulcsa a kockázati csoportba tartozó gyerekek megtalálása lehet. Ehhez a szűrő módszereket is fejleszteni kell, kisgyerekkorban ugyanis az általánosan használt testtömegidex nem elég pontos mutató. Az 500 fősre tervezett minta kiszűréséhez tízezer vizsgálatot kell elvégezni, ami megnöveli a projekt költségigényét. Támogatónak eddig a gyermekek egészséges táplálkozását kiemelt ügyként kezelő TV 2-t nyerték meg (a csatorna bízik abban, hogy a programhoz sikerül további felelősségteljes piaci szereplők támogatását is megszerezni).
Annyit aligha tudnak a megelőzésre fordítani, ami később ne térülne meg kamatostul. Idehaza a felnőtt lakosság 60 százaléka túlsúlyos vagy kövér, és az utóbbi években a gyermekek között is egyre nő az elhízottak száma (az arányukról célzott kutatások híján csak szakértői becslések állnak rendelkezésre, ezek 5-10 százalékos részarányt valószínűsítenek). Ez pedig nem csak (és nem is elsősorban) esztétikai probléma: a túlsúly már gyermekkorban is hajlamosít bizonyos megbetegedésekre - később pedig megnöveli számos krónikus, nagy halálozású megbetegedés kialakulásának a kockázatát -, és a kövér gyermekek egynegyedéből (illetve a kövér kamaszok 70 százalékából) garantáltan kövér felnőtt lesz.
Maga az elhízás a tudomány nyelvére lefordítva igen egyszerű jelenség: akkor jön létre, ha az energiabevitel meghaladja a felhasználást, és a hibás szabályozás következtében a fölösleges energia zsír formájában raktározódik. Jelenleg az életmóddal összefüggő legfőbb kiváltó ok nemcsak a helytelen táplálkozás, hanem a fizikai aktivitás csökkenése. A gyerekek számára napi 60 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás lenne indokolt, ám csupán a 11 évesek 38 százaléka, illetve a 15 évesek 31 százaléka tesz eleget ennek a kívánalomnak. A lányok kevésbé aktívak mint a fiúk, és a különbség az életkorral nő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
- Az elhízást lényegesen könnyebb megelőzni, mint gyógyítani - szögezi le a gyermekorvos. Szerinte a megelőzést nem lehet elég korán elkezdeni: már a várandós anya gondozásával, majd a csecsemők szoptatásával, a gyermekek kiegyensúlyozott táplálkozásával, a mozgásigény felkeltésével, a rendszeres testmozgás lehetőségének a megteremtésével, valamint az elhízásra való "fogékonyság" kiszűrésével és gondozásával folytatva lehet eredményeket elérni. A prevencióban a házi gyermekorvosoknak kulcsszerepük van, hiszen ők találkoznak rendszeresen a családokkal, ők veszik észre először a beavatkozás sürgető jeleit.
Legjobban: