A nagy szénhidrát (keményítő és cukor) tartalmú táplálkozás a nyugati életmód velejárója, de a fejlődő világban is mind közönségesebb.
Az élelmiszerek cukortartalma és magas fruktóztartalmú kukoricaszirup tartalma egyre nő. Ezek a cukrok jelen vannak mindenféle feldolgozott vagy kész élelmiszerben, az üdítőitalokban, de még az egészségesnek vélt gyümölcsjoghurtokban is.
A Wisconsin-Madison Egyetem biokémia- és táplálkozástudományi professzora és csapata felfedezték, hogy ez a fajta táplálkozás miként hat egy génre, amellyel a szervezet egy enzim közreműködésével a szénhidrátot zsírrá alakítja.
Kitenyésztettek egy olyan egérfajtát, amelynek a májából hiányzott az SCD-1 gén.
Ez a gén hozza működésbe az SCD enzimet, amely zsírsavakat szintetizál a szénhidrátdús táplálékból, így vezet el a súlygyarapodáshoz.
A kutatók a kísérleteik során normál, illetőleg SCD-1 génnel nem rendelkező egereket etettek keményítőben, cukorban gazdag, de alacsony zsírtartalmú, illetve zsírdús táplálékkal.
Azok az egerek, amelyeknek a májából hiányzott az SCD-1 gén, nem híztak el a szénhidrátdús élelmen, míg a normális génműködésű társaik alaposan meghíztak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szénhidrátfölöslegből a normál szervezet zsírt termel. A génhiányos egerek szervezete a fölösleges szénhidrátot lebontotta, nem alakítottá át zsírrá, hogy tárolja - ezért nem híztak el a génhiányos egerek.
Egyébként az elhízott emberek májában a szóbanforgó enzimnek magasabb szintjét lehet kimutatni, mint a sovány embereknél.
Amikor viszont magas zsírtartalmú takarmánnyal etették az állatokat, a génhiányos és a normál állatok egyformán elhíztak. (EurekAlert)
fuggetlen.hu
Ez is érdekelhet
(2007.12.07. 11:02)
Legjobban: