A hisztamin olyan molekula, amely egyes sejtekben (hízósejtben, eozinofil sejtben, bazofil sejtben) tárolódik, és onnan külső hatásra felszabadul. Az ilyen sejtek elszórva helyezkednek el az egész szervezetben, a hisztaminreceptorok pedig a bőrben, a bélrendszerben, a légutakban, a keringésben, a vérképző szervekben, sőt még az idegrendszerben is megtalálhatóak - mondta dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ez azt jelenti, hogy a hisztamin ezeken a helyeken képes hatást kifejteni, vagy - ahogyan mi érzékeljük - tüneteket okozni.
A hisztamin és az allergiás tünetek
Allergiás folyamatokban a felszabaduló hisztamin révén alakulnak ki csalánkiütések, vagy a hörgőszűkület az asztmásokban , az orrfolyás a szénanáthásokban. Különböző módon az erek, a bél- és az idegrendszer is reagál erre az anyagra. A tünetek kezelésére antihisztamint szoktak adni az orvosok. Ezek a készítmények meggátolják, hogy a hisztamin a receptorokhoz kötődhessen, ezáltal lecsökken a hisztamin hatása, és ezzel együtt a tünetek intenzitása is.
Három okból is magasabb lehet a hisztaminszint
Nemcsak a szervezetben termelődik és szabadul fel a hisztamin, hanem kívülről is érkezhet, mert egyes ételeknek magas a hisztamintartalmuk. De a hisztamintermelést és -felszabadulást is segíthetik, fokozhatják a szervezetben a különféle, táplálkozás során a szervezetbe jutó anyagok. Léteznek olyan ételek, illetve gyógyszerek is, amelyek megakadályozzák a hisztamin lebontását. Egy másik speciális eset, amikor az eleve magas hisztaminszint a bontóenzimek alacsony szintjével párosul, és ennek nyomán lépnek fel allergiás jellegű tünetek. Ezt nevezzük hisztaminérzékenységnek vagy hisztaminintoleranciának .
Milyen tünetekből ismerhetjük fel?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magas hisztamintartalmú ételek, italok fogyasztásakor hirtelen kipirulás észlelhető. Ezt különösen pezsgő ivása után pár perccel lehet gyakrabban észlelni, mivel a pezsgőnek nagyon magas a hisztamintartalma. Jelentkezhet orrfolyás , tüsszögés, könnyezés, köhögés, sípoló légzés, de ha a bélben levő enzim hiányzik, vagy csökkent az aktivitása, akkor hasi görcsök, hirtelen jelentkező laza széklet, hasmenés is jellemezheti. A migrénes panaszoknak (csokoládé, sajt után) is ez lehet az oka, emellett szívdobogást is kialakulhat.
Mi váltja ki a panaszokat?
Több élelmiszer hisztamintartalma is magas, mások pedig a szervezet hisztamintermelését fokozzák, és ezért javasolt elkerülni őket. A húsvéti menünél maradva, ha alkoholos italok is kerülnek az asztalra, a hisztaminintoleranciásoknak különösen a pezsgő és a vörösbor kerülendő, ezeknek a legmagasabb a hisztamintartalma. Szintén kellemetlen tüneteket okozhatnak a füstölt húsok, a csokoládé, a kakaó, az élesztővel készült kenyér és péksütemények. A boltban készen vásárolható, nem friss, állott ételek fogyasztása, amelyekben a hisztamintermelő baktériumok elszaporodhatnak, szintén nem ajánlott. Kerülendők az érlelt sajtok, a mustár, a savanyú káposzta, a dió, a paradicsom, a szójaszósz, a fekete tea és az energiaitalok is.
Vizsgálat és kezelés
A hisztaminintolerancia meghatározása a tünetek alapján és vérvizsgálattal, a hisztamint lebontó DAO (diamino-oxidáz) enzim szintjének meghatározásával lehetséges. Kezelése diétával, a magas hisztamintartalmú ételek, italok kerülésével történik. Szükség esetén antihisztamin szedhető, illetve létezik a hisztamint bontó enzim pótlására gyógyszer, amelyet nem lehet patikában kapni, de orvosi javaslatra elérhető. Ennek szedésével alkalmanként meg lehet előzni a panaszok megjelenését, ha például olyan helyen - étteremben, vendégségben - étkezünk, ahol nem tudjuk pontosan ellenőrizni az egyes fogások összetevőit.
Ez is érdekelhet
Forrás: Budai Allergiaközpont
Legjobban: