A tudósok génterápiát alkalmaznak kecskéknél annak érdekében, hogy tejükben gyógyhatású fehérjék képződését idézzék elő.
A februári The FASEB Journal-ben megjelent cikk beszámol egy tudományos előrelépésről, mely olcsóbbá, és elérhetőbbé teheti a gyógyszerek nagy részét. A riportban, a Pennsylvaniai Egyetem kutatói elmondják, hogyan használták génterápiát a kecskéknél, hogy lerövidítsék az időt, ami ahhoz szükséges, hogy a nagytestű állatok olyan gyógyhatású fehérjéket tudjanak termelni a tejükben, mint az inzulin, vagy olyanokat, melyek képesek a rákkal szembeszállni. Ez jelentős mérföldkőnek számít a gyógyszerfejlesztés területén, mivel az eddigi módszerek - ebbe a klónozást is beleértve -, sokkal több időt vesznek igénybe, és többe is kerülnek - írja a MediPress.
"Ha ez a könnyebb út járható, és sikerül nagy mennyiséget előállítani az olyan kecsketejből, melyben megtalálhatók ezek a speciális fehérjék, akkor nagy valószínűsége van annak, hogy azok a betegek is hozzájuthatnának a gyógyszerekhez, akik máskülönben nem engedhetnék meg maguknak a kezelést" - mondta Ina Dobrinski, a téma egyik kutatója.
Azért is nagyon jelentős ez a tanulmány, mert egy új megoldást nyújthat az állatok betegségeinek kiküszöbölésében is. A kísérletek során, a kutatók sugárzást használtak a hím kecskéknél, mellyel kiírtottak egy adagot azon sejtjekből, melyek a sperma termeléséért felelősek. Ezután egy módosított, mirigyhez kötődő vírust (egy jól kitanulmányozott és tolerált génterápiás vektort) használtak, hogy a megmaradt sejtekbe egy gént illesszenek be.
Miután az új gén megkezdte működését a sperma termelésért felelős sejtekben, egy előre megmondható számú nőstény utód tudta produkálni a kívánt proteint a tejében. Ezek az előrelépések nagyon értékesek a gyógyszerfejlesztés, és a biológiakutatás területén, de felhasználhatók lehetnek az élelmiszer-ellátás területén is, elkerülve a genetikai rendellenességeket állatok generációin keresztül. Az is lehetséges, miután ezt a technikát tökéletesítették az állatokon, az embereken is alkalmazható lenne, és ezzel megoldódnának azok az etikai aggodalmak is, melyek az eddig használt módszerekkel szemben felmerültek.
"Az emberek évtizedek óta tartanak teheneket, és kecskéket, hogy tejet, vajat és sajtot termeljenek. Valamint évtizedek óta tartják a tejtermékeket népi gyógymódnak számos emberi betegségre, bár ezek zöme valójában teljesen hatástalan. Most bizakodóak lehetünk, mert van esély arra, hogy a tudomány hamarosan megtalálja az utat ahhoz, hogy a tej amit iszunk, valóban olyan orvosságként szolgáljon, mely ténylegesen gyógyít is." - tette hozzá Dr. Gerald Weissmann, a The FASEB Journal főszerkesztője.
STOP