A vastag- és végbéldaganat előfordulása világszerte emelkedő gyakoriságot mutat. Különösen igaz ez a világ gazdaságilag fejlett országaira. Statisztikai adatok szerint napjainkban átlagosan 20 emberből egy szenved vastag- és végbéldaganatban, ezek az ilyen megbetegedések közel 15 százalékát adják. A betegség ötéves túlélése annak stádiuma szerint különböző; 10 és 80 százalék között mozog.
A vastagbél és a végbél a test emésztőrendszerének részét képezi. Felszívják a táplálékból a tápanyagokat, és tárolják a salakanyagot, amíg az el nem távozik a testből. A vastag- és végbélben kialakuló sejtszaporulatot nevezik vastag-, illetve végbélráknak.
A vastag- és végbéldaganat előfordulása világszerte emelkedő gyakoriságot mutat. Különösen igaz ez a világ gazdaságilag fejlett országaira. Statisztikai adatok szerint napjainkban átlagosan 20 emberből egy szenved vastag- és végbéldaganatban, ezek az ilyen megbetegedések közel 15 százalékát adják. A betegség ötéves túlélése annak stádiuma szerint különböző; 10 és 80 százalék között mozog. Az ötéves túlélés azonban országonként is nagy különbséget mutathat.
A vastagbéldaganatok előfordulása hazánkban is fokozatosan emelkedő számot mutat. 2005-ben Magyarországon több mint 9000 új vastag- és végbéldaganatot igazoltak, az e betegség következtében meghaltak száma pedig évente közel 5000.
A kezelés eredményessége nagymértékben függ a komplex onkológiai ellátástól, ezért törekedni kell a beteg olyan klinikai onkológiai osztályon való ellátására, ahol a kezelés valamennyi feltétele adott a legkorszerűbb gyógyításhoz. A vastagbéldaganat kezelésében természetesen a sebészi beavatkozás jelenti az elsődleges ellátást, azonban a gyógyulási eredmények javulásában a gyógyszeres kezelésnek, illetve a sugárterápiának is meghatározó jelentősége van. E hármas kezelési egységen belül az elmúlt évtizedben a gyógyszeres kezelés terén észleltük a legjelentősebb változásokat.
A vastag- és végbélrák pontos oka, hasonlóan a többi daganatos megbetegedéshez, ismeretlen, azonban számos kockázati tényező ismert a betegség kialakulásának mechanizmusában. A vastag- és végbélrák egyre gyakoribbá válik a kor előrehaladtával. Ez az elváltozás gyakoribb 50 évesnél idősebb emberekben. Ennek ellenére a vastag- és végbélrák előfordulhat fiatalabb életkorban is, ritka esetekben akár tinédzsereknél is.
A vastag- és végbélrák kialakulásának gyakorisága összefügg a magas zsír- és kalóriatartalmú, de kevés rostot tartalmazó étrenddel. A tudósok azt kutatják, hogyan játszanak szerepet ezek és más étrendi faktorok a betegség kialakulásában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A polipok a vastag- és a végbél belső falának jóindulatú kinövései; igen gyakoriak 50 éves kor felett. A polipok egyes fajtái növelik a vastag- és végbélrák kialakulásának valószínűségét. A familiáris polipózisnak nevezett ritka, örökletes betegségben polipok százai képződnek a vastag- és a végbélben. Kezelés nélkül a familiáris polipózis majdnem biztosan vastag- és végbélrákhoz vezet.
Vizsgálatok azt mutatják, hogy kissé emelkedik a valószínűsége a betegség kialakulásának azoknál a nőknél, akiknek petefészek-, méh- vagy emlőrák szerepel a kórtörténetükben. Azon személyeknél, akiknek korábban már volt vastag- és végbéldaganatuk, a betegség kialakulhat másodszor is. A gyulladásos vastagbélbetegség is növeli a vastag- és végbélrák kialakulásának valószínűségét.
A beteg elsőfokú rokonai (szülők, testvérek, gyermekek) esetében kissé nagyobb a valószínűsége a rák ezen típusa kialakulására, főleg, ha a rokon fiatal korában lett rákos. Ha több családtagnál lépett fel a daganat, még nagyobb az esély.
A vastag- és végbélrákkal kapcsolatos kockázati tényezők ismerete nagy jelentőségű a betegség megelőzésében. Ezért fontos tudni, hogy az életkor előrehaladása, a táplálkozási szokások, a vastagbélpolipok megjelenése, a korábbi megbetegedések, a családi kórtörténet szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Természetesen egy vagy több kockázati tényező fennállása esetén sem biztos, hogy betegség kialakul, de növeli a valószínűségét. Ez alapján az orvos javasolhat a vastag- és végbélrák valószínűségét csökkentő terápiákat, és megtervezhet egy megfelelő időbeosztást az ellenőrző vizsgálatok számára.
A jó terápiás lehetőségek mellett természetesen a legeredményesebb ellátás a betegség megelőzése lenne. A kutatások azt mutatják, hogy a vastag- és végbéldaganat jóindulatú polipokból alakul ki fokozatosan. A polipok korai felismerése és eltávolítása segíthet a betegség megelőzésében. Kutatások tárgyát képezi, hogy a dohányzásról való leszokás, az étrend-kiegészítők használata, aszpirin vagy más gyógyszerek alkalmazása, a mérsékelt alkoholfogyasztás és a gyakoribb testmozgás hogyan befolyásolja a vastag- és végbélrák kialakulását. Néhány tanulmány arra utal, hogy az alacsony zsír- és kalória-, de magas rosttartalmú étrend segít a betegség megelőzésében.
Bizonyos gének megváltozása növeli a vastag- és végbéldaganat kockázatát. Azoknál, akiknél e változások fennállnak, különös a jelentősége a fokozott ellenőrzésnek.
A vastagbél egyértelműen megfelel a tömeges szűrőprogramba bevonható daganatos szervek kritériumainak. A legeredményesebb szűrőprogram a vastagbél tükrözésével valósítható meg. Klinikai vizsgálatok alapján a legbiztonságosabb eljárás tízévenkénti ismétlése elegendő. Egyszerűbb módszer az időszakosan elvégzett székletvizsgálat (FOBT), majd a pozitív esetekben az ezt követő vastagbéltükrözéses szűrés. Az így végzett szűrés esetén javasolt az 50 és 74 év közti tünetmentes lakosság kétévente elvégzett székletvérvizsgálata.
Az Európai Unió rákmegelőző bizottsága ez alapján megfogalmazta az EU ajánlásait. A megfelelő eredmény eléréséhez szükséges a kölcsönös elérhetőség, valamint a minőségbiztosítás kielégítő megszervezése. A szűrőprogram előnyei csak akkor érzékelhetőek, ha a szűrővizsgálatban részt vevők aránya magasabb 50 százaléknál.
A fentiek alapján egyértelműen megfogalmazható a vastagbéldaganat szűrésének fontossága, azonban különösen hangsúlyozandó a lakosság részvételi arányának fontossága. A szűrés csak a jelentős részvételi arány esetében lehet eredményes, ezért különös a jelentősége a felvilágosító munka hatékonyságának, s ebben fontos szerepet játszhat a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló orvosok és egyéb egészségügyi személyzet szerepvállalása.
A kialakult betegség mielőbbi felismerése a kezelés eredményességének nyilvánvaló kulcsa, ezért különösen fontos a kórjelek pontos ismerete. A betegség tünetei közül kiemelhető a székelési szokások megváltozása (hasmenés, székrekedés), a véres székürítés, hasi fájdalmak (puffadás, görcsök, teltségérzés), a testsúlyvesztés, a fáradékonyság.
A kezelés főként a tumor méretétől, helyétől és kiterjedésétől, valamint a beteg általános egészségi állapotától függ. A beteg kezelését szakorvosok csoportja végzi, e csoport magában foglalhat gasztroenterológust, sebészt, klinikai onkológust és radiológus-onkológust. A kezelés kezdetekor igen nagy a jelentősége a betegség kiterjedtsége megállapítása. Ez alapján dönthető el a műtét előtti gyógyszeres vagy sugárterápia alkalmazásának szükségessége, illetve fogalmazható meg a műtéti indikáció.
A sikeres műtétet követően a betegség kiterjedtségének függvényében a kezelés elengedhetetlen részét képezheti a gyógyszeres kúra, amely a sikeres sebészi beavatkozás tartós eredményességét, vagyis a végleges gyógyulást jelentős mértékben meghatározza. Napjainkban az új gyógyszeres lehetőségek (oxaliplatin), a gyógyszer bejuttatásának fejlődése (tartós adagolás) a sikeres műtét eredményességét alapvetően befolyásolhatja. Ugyancsak meghatározó változások jelentkeztek az előrehaladott vastagbéldaganatos beteg gyógyszeres kezelésében is. Az új készítmények (camptothecin, oxaliplatin, iv., ill. oralis thymidilat szintetáz gátlószerek) megjelenése fontos változást jelentett e korábban kevéssé gyógyszerérzékeny daganat ellátásában. Az igazi áttörést a molekuláris célzott terápiák megjelenése hozta (angiogenezisgátlás, növekedésifaktor-gátlás). E készítmények új lendületet adtak a vastagbélrák gyógyszeres kezelésének. E készítményekkel a korábban reménytelennek látszó betegek ellátásában is terápiás alternatívát tudunk nyújtani. A végbélrák ellátásában már a műtétet megelőzően fontos szerepe van a sugár- és gyógyszerterápia együttes alkalmazásának.
A vastag- és végbélrák kezelése utáni követés igen nagy jelentőségű. A betegség esetleges visszatérése esetén meghatározó a korai észlelés az ismételt sikeres kezelés érdekében. Ezért a betegek rendszeres laborvizsgálata (tumormarker), mellkasröntgen vizsgálata, hasi ultrahangvizsgálata ,valamint vastagbéltükrözése javasolt.
A rákkal való együttélés komoly lelki terhelést is jelent a fizikai panaszok elviselése mellett, ezért nagy figyelmet kell szentelni e betegek lelki vezetésére is. Fontos feladat a gyógyult beteg társadalomba való visszatérésének segítése, hiszen a gyógyítás folyamata csak így válik teljessé. Ugyancsak nehéz kihívást jelent a gyógyíthatatlan beteg lelki támogatása, a megfelelő életminőség biztosítása. A vastag- és végbéldaganat gyógyítása napjainkra az egész társadalmat széles körben érintő feladattá vált. A társadalom alapvető feladata a betegség megelőzésének, illetve szűrésének biztosítása, a már kialakult betegség korai felismerési lehetőségeinek megteremtése, valamint a korunkban már igen hatékony műtéti és gyógyszeres kezelés feltételeinek megteremtése.
A jó- és a rosszindulatú daganatok
Hogy megértsük a rákot, tudni kell, mi történik, amikor egy normális sejt - amely az élet alapköve - rákossá válik. A test számos sejttípusból épül fel. Normális esetben a sejtek növekednek, osztódnak és több sejtet képeznek, mivel azok szükségesek a szervezet egészségének és megfelelő működésének fenntartásához.
Néha azonban a folyamat kisiklik - a sejtek akkor is tovább osztódnak, amikor nincs szükség új sejtekre. A többletsejtek halmaza képezi a daganatot.
A daganat lehet jó- vagy rosszindulatú. A jóindulatú daganat gyakran eltávolítható, legtöbbször nem is tér vissza, ritkán veszélyezteti az életet.
A rosszindulatú daganat a rák. A rákban a sejtek abnormálisak, irányítás és rendszer nélkül osztódnak. Ezek a ráksejtek beszűrhetik és elpusztíthatják a környezetükben lévő szöveteket.
A ráksejtek képesek arra is, hogy leszakadjanak, és a véráramba vagy a nyirokrendszerbe bejutva áttétet képezzenek más szervekben.
A szerző a Szent László-kórház osztályvezető főorvosa
(2007.06.13. 10:25)
Ez is érdekelhet
Prof. dr. Bodoky György - Világgazdaság
Legjobban: