Blogok, tévéműsorok, könyvek és mindenféle egyéb információs csatorna árasztja el a tökéletes diétákról szóló ajánlataival a médiateret. Kevés zsiradékot használó, alacsony szénhidráttartalmú, vegán, Atkins, paleo és ki tudja, még hányféle étrenddel ígérnek gyors fogyást és nagyszerű egészséget. De egyelőre az sem teljesen tisztázott, hogy minden elfogyasztott kalória egyenlő értékű-e?
David Ludwig, a Harvard Egyetem orvosi karának táplálkozástudományi professzora elutasítja, hogy a cukorbetegség kezelésekor súlygyarapodást okoz, az inzulinhiány pedig súlyvesztéssel jár. Ráadásul minden, amit eszünk, különösen a magasan feldolgozott és gyorsan emészthető szénhidrátok termelnek sok inzulint” – mondja Ludwig.
Ludwig szerint a finomított cukor és a feldolgozott szénhidrátokban gazdag étrend jojó anyagcseréhez vezet. Amikor az emberek magas glikémiás indexű feldolgozott ételeket esznek, például süteményeket vagy fehér kenyeret fogyasztanak, az inzulinszintjük hirtelen megugrik, ami a hormonérzékeny lipázt – egy enzimet, amelyre a vérben lévő trigliceridek transzferálásához van szükség a szövetekben lévő lipoproteinekké – kikapcsolja. Ez okozza, hogy több kalória tárolódik el a zsírsejtekben, szemben a vérrel, s az agy azt gondolja, hogy a test éhes.
„Az inzulin a végső zsír-sejt műtrágya. Amikor a zsírsejtek bekapcsolják a tároló üzemmódjukat, túl kevés kalória marad a test többi részének, amit az agy természetesen érzékel. Úgy gondoljuk, hogy az elhízás a felesleg képzésének állapota, de biológiailag ez a nélkülözés vagy éhezés állapota. Az agy túl kevés kalóriát érzékel a véráramban az anyagcsere működtetéséhez. Ez aktiválja az éhséget és az evés utáni vágyat az agyban, és lassítja az anyagcserét" – mondja Ludwig.
Ez a kombináció a növekvő éhség és a lassuló anyagcsere a súlygyarapodás receptje. Ez a magyarázata, hogy az embereknek miért csak egy kis része képes lefogyni a nagyon alacsony kalóriatartalmú étrenddel hosszútávon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vita, azonban még nem dőlt el, hogy zsírszegény vagy alacsony szénhidráttartalmú étrendnek vannak-e nagyobb előnyei az egészségre. Ludwig szerint az elégetett kalóriák száma függ attól is, hogy milyen típusú kalóriát viszünk be a szervezetbe. Azaz nem minden kalória egyforma. Megfigyelték a kísérleteik során, hogy az alacsony zsírtartalmú, magas szénhidráttartalmú étrendben ahelyett, hogy energiarobbanás történt volna a véráramban az első órában, az étkezés után néhány órával okozott problémát a túlzott energiabevitel, amikor minden kalória eltárolódott, majd nem tudott felszabadulni, amilyen gyorsan szükség lett volna rá.
Ludwig elismeri, hogy nem minden alacsony zsírtartalmú étrend szükségszerűen rossz testsúlynak, de állítja, hogy a zsírbevitel csökkentésével egyre nehezebb lesz elkerülni a túlevést. Szerinte még a teljes kiőrlésű gabonák is okozhatnak hirtelen vércukorszint emelkedést, ha elveszik túlfeldolgozás miatt a rostok természetes képességa, hogy csökkentsék a vércukor koncentrációját. Ezért azt javasolja, hogy a finomított szénhidrátokat érdemes egészséges zsírokra cserélni (mint például a dió-, avokádó- és olívaolaj), ami praktikus és hatékony megoldás a legtöbb ember számára.
Forrás: harvardmagazine.com
Ez is érdekelhet
Legjobban: