A húsvét egyik velejárója a családi együttlét, a közös lakomák és az ünneplés. Lássuk, milyen ételek kerülnek az asztalra ilyenkor a világban.
Az elmaradhatatlan magyar sonka
Ezt talán mindenki ismeri, rengeteg magyar család asztalára kerül ilyenkor ízes, füstölt, főtt sonka, ami egyben a negyven napig tartó böjtidőszak végét is jelenti. Tormával, kaláccsal, tojással, friss kenyérrel, sok hagymával esszük, sok helyen kiadós levesek is készülnek vele. Nyersen vagy főzve, egy biztos, sonka nélkül nálunk nincs húsvét.
A lengyel csoda: a zurek
Általában nagyszombaton készül, amikor a családtagok, barátok templomba is mennek. A zurek egytálételnek is beillene, de mégis leves, abból is a savanykás, gazdagon krémes verzió főtt tojással, amit a kolbász füstös íze tesz ellenállhatatlanná. Igazából egész évben készítik, ilyenkor mégis kiemelt szerepet kap a lengyel családok ünnepi asztalán.
A franciák nem viccelnek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hasonlóan hozzánk, a franciák sem állnak meg a halételeknél, bárányból készítik az ünnepi menüt, ami Krisztust, Isten bárányát jelképezi. Szerencsére sok fáradságot nem igényel az elkészítése, az illatos, omlós báránycombnak azonban időt kell hagyni, és jó pár órát sütni, de azalatt elkortyolgathatnak pár pohárral valamelyik kiváló vörösborukból.
Az amerikaiak ezt is édesen szeretik
Az Egyesült Államokban sok családnál húsvét vasárnap kerül elő a sütőből a nagy, kerek sonka, ami csak úgy csillog a karamellizálódott cukortól vagy méztől. Beirdalva, szegfűszeggel tűzdelve sütik szépen lassan. Sosem készülnek kis adagok: az amerikai hagyományok szerint minél több, annál jobb.
Ünnepi csoda Romániában: a pasca
Sajttal, ricottával, túróval is töltik ma már a pascát, a románok tradicionális húsvéti kenyerét, ami kalácstésztából, kelesztve készül, a magyar szokáshoz hasonlóan. A különbség annyi, hogy a fonott tésztát egy másik réteg tésztával sütik össze tortaformában, és megtöltik túrós, mazsolás krémmel, így az egész egy gyönyörű húsvéti tortává sül. Gyakran kerülnek bele gyümölcsök, magvak is: szinte minden háztartásnak megvan a maga kedvenc verziója belőle.
Pite európai gyökerekkel: az argentin kedvenc
Az Észak-Olaszországból származó pascualina nagy kedvenc, különösen húsvétkor. Ricotta, spenót és keményre főtt tojás bújik meg a töltelékben, a leveles, hajtogatott tésztának pedig fontos szimbolikája van: a harminchárom réteg ugyanis a krisztusi életkort jelképezi.
A finnek furcsa finomsága
Ez is érdekelhet
Finnországban húsvétkor kerül a tányérra hal, abból is leginkább hering, amit előszeretettel sóznak, és fogyasztják nyersen, pácolva is. A bárány náluk is Krisztust szimbolizálja, így gyakran találunk belőle az ünnepi asztalon. A böjtidőszak alatt egy kissé bizarr kinézetű, fekete desszertet fogyasztanak, amiből aztán az ünnepekre is marad. A mämmi nevű étel valójában egy hosszan sütött kása rozsból, malátából, amit melasszal édesítenek, és napokig csemegéznek belőle.
Legjobban: