Európában ellenérzéssel fogadták az Európai Unió döntését, mely korlátozza a vény nélkül kapható vitaminkészítmények számát. A brit egészségügy-miniszter aggodalmának adott hangot a választék csökkenése miatt, ami arra utalhat, hogy a vitaminok szedése önmagában jó dolog. Sokan nem értenek egyet ezzel. Igaz, hogy jól meghatározott feltételek mellett a multivitaminok szedésének előnyös hatásai vannak. HIV-pozitív gyerekeknél például egészségmegőrző szerepe lehet, másoknál késleltetheti a HIV-fertőzés progresszióját. Különösen a harmadik világban van jelentősége a várandós nők vitaminszedésének. Egyes kockázati csoportba tartozóknál előnyös lehet a D-vitamin és a kalcium szedése. Számos más betegség megelőzésére és kezelésére is alkalmasak a vitaminok, ugyanakkor azonban az ún. Cochrane-jelentés, amely az érveket és ellenérveket veszi számba, felhívja a figyelmet arra, hogy a vitaminkiegészítők hosszútávú hatásai még nem ismertek. Kiderült például egy vizsgálat során, hogy az alfa-tokoferolt, bétakarotint szedő csoportban több volt a tüdőrákos eset, mint a kontrollcsoportban. Még a C-vitaminról is bebizonyosodott, hogy a fizikai megterhelés alatt levőknél segít megelőzni a náthát, a különben egészségeseknél azonban nem. Nem elegendő a bizonyíték arra nézve, alkalmasak-e a vitaminok a rák és más krónikus betegségek megelőzésére. Bár egyes csoportoknál, az alultáplált közösségekben hasznos lehet a vitaminok szedése, nem ajánlható mindenkinek. Egy 2005-ös brit vizsgálat szerint hatástalan volt az időskorúak fertőzését megakadályozó vitamin adása. Szakemberek szerint a fürdőszobai gyógyszerszekrény feltöltése helyett összpontosítsunk inkább a tányérunkra, azaz arra, mit eszünk és mit iszunk. Tudományosan bizonyított, hogy a változatos, mediterrán-típusú étrend előnyös hatású, és a fizikai örömökön kívül az étel örömmel való elkészítése és fogyasztása társadalmi és pszichikai előnyökkel is járhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: