Segít a speciális diéta, amelyet a veseelégtelenség korai szakaszában kell elkezdeni.
Egy egészséges vesével rendelkező ember számára nem okoz gondot a legtöbb élelmiszerben fellelhető foszfor, illetve ennek sója, a foszfát. A művese kezelésre szoruló betegek szervezete azonban nem képes megszabadulni ettől az ártalmas elemtől, amely hosszú évek alatt szinte tünetek nélkül okoz pusztítást az érfalakban. Mi lehet a megoldás? A kalciummentes foszfátkötő gyógyszer szedése mellett, a számukra kifejlesztett, úgynevezett PEP táplálkozási program alkalmazása.
A dializált betegek csaknem negyven százalékának magas a foszforszintje. Hogy miért káros ez? Azért, mert a foszfor alattomosan, napról napra építkezve rakódik le az érfalakban, az erekben, a bőrben, az izületekben - komoly kardiovaszkuláris, valamint mozgásszervi megbetegedéseket okozva. A magas foszforszint okozta szív- és érrendszeri megbetegedések, pedig a dializáltak halálozásának hatvan százalékáért felelnek. Ezért is életbevágó, hogy a művese kezelésre szoruló betegek minél több pontos információt kapjanak a magas foszforszint megelőzésének lehetőségeiről.
Foszfort szinte valamennyi élelmiszer tartalmaz, közülük a legtöbbet - a dializált betegek számára elengedhetetlenül fontos - fehérjék. A foszfát (a foszfor sója) jelenlegi tudásunk szerint - nem vonható ki az ételekből.
A megoldást a kalciummentes foszfátkötő gyógyszer szedése és egy, a dializáltak számára kifejlesztett diéta jelenthet, amelyet a veseelégtelenség korai szakaszában kell elkezdeni. A PEP (Phosphat-Egység-Program) programot 2003-ban, Németországban Martin K. Kuhlmann professzor két dietetikussal együtt dolgozta ki, amely német nyelvterületen azóta elterjedt, és jó eredménnyel működik.
Magyarországon 2006-ban egy amerikai gyógyszergyár két munkatársa, Novák Károly és dr. Vilimszky Zoltán támogatásával Oross Lajosné, Antal Csilla, Medveczki Katalin és Horváth Istvánné dietetikusok "magyarosították" ezt a programot, hiszen a német táplálkozási szokások jelentősen eltérnek a magyartól.
- Tavaly novembertől egy amerikai gyógyszergyár segítségével, a hazai dializáló állomások nővéreinek és néhány ott dolgozó dietetikusnak tartottunk előadásokat a programról - mondja Horváth Istvánné dietetikus. - Ezt követte a betegek oktatása. A PEP- egy új definíció bevezetésén, a foszfor-egységen (FE) alapul, amellyel minden élelmiszer, étel és ital foszfortartalma szerint értékelhető. Minél magasabb a foszfortartalom, annál magasabb a FE is. Amellett, hogy a FE egy könnyen megjegyezhető számot jelent (0-6-ig), az élelmiszereket csoportosították, ez is segíti az adatok bevésődését. (Például: a húsok 150 grammja 3 FE-, a felvágottak 50grammja 1 FE-, a tejtermékek dobozonként 2 FE-, a fehérkenyér 1FE-, a barna kenyér 2 FE-, 2 db zsemle 1FE- pontot jelent.). A betegek oktatásához több szemléltető anyag áll rendelkezésre, így fotókártyák (egyik oldalán az élelmiszerek és a készételek fotói szerepelnek, másik oldalán a FE tartalma látható); az elvihető, zsebben hordható PEP füzet tele adatokkal, vagy az otthon használatos tányéralátétek, melyeken - hasonlóan kártyákhoz - a legfontosabb élelmiszerek és azok FE tartalma szerepel.
A PEP program legfontosabb eleme, hogy minden esetben a bevitt foszfor mennyiségéhez igazítjuk a kalciummentes foszfátkötő mennyiségét - teszi hozzá a dietetikus.
A PEP program célja a hiperfoszfatémia (a vér túl magas foszfáttartalma) szövődményeinek elkerülése, a malnutrició (kóros tápláltsági állapot) megakadályozása, a dializált betegek életminőségének javítására.
Ma Magyarországon kb. 5500 dializált vesebeteg él, tízezer körül lehet azoknak a száma, akik bármikor művese kezelésre szorulhatnak. A dializált betegek egyik legnagyobb ellensége a foszfor - már tehetünk ellene.