A feldolgozott élelmiszerekben és az üdítőitalokban lévő adalékanyagok fogyasztása kapcsolatba hozható a figyelemhiányos tünetegyüttes kialakulásával - állapította meg a brit élelmiszerminőségi intézet jelentése.
Az intézmény megbízásából a Southamptoni Egyetemen elvégzett kísérletben 300, véletlenszerűen kiválasztott gyerekkel itattak adalékanyagokat tartalmazó italokat, ezután többen is indulatosan viselkedtek, és jelentősen gyengült a koncentrálóképességük.
Az intézet szakemberei - amellett, hogy elismerik a hiperaktivitásban szerepet játszó többi tényező jelentőségét - úgy vélik, hogy a figyelemhiányos gyerekek számára hasznos lehet, ha kevesebb adalékanyagot fogyasztanak, bár több orvos szerint a gyógyszerek hatékonyabb terápiás megoldást kínálnak.
Az élelmiszerminőségi intézet képviselői találkoztak a brit élelmiszeripar képviselőivel, hogy megtárgyalják, milyen lépésekre van szükség a tanulmány megállapításainak fényében.
Az egészséges élelmiszerekért kampányoló Élelmiszerbizottság nevű civil szervezet ennél tovább ment, és arra szólította fel a gyártókat, hogy önként távolítsák el termékeikből az adalékanyagokat.
"Lehet, hogy a mesterséges színezékek hatására jobban néznek ki az ételek és az italok, de a jelek szerint ezek pusztító hatást gyakorolnak néhány gyerek viselkedésére" - fogalmazott a civil szervezet egyik szóvivője.
Az élelmiszer- és üdítőital-gyártók szövetsége egyik képviselője elmondta: elfogadják az élelmiszerminőségi intézet ajánlását, de a mostani kísérletben nem úgy alkalmazták az adalékanyagokat, ahogy az a valóságban történik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A southamptoni nem az első vizsgálat, amely összefüggést állapított meg az adalékanyagok és a hiperaktív viselkedés között, de a mostaniban a korábbinál több gyerek vett részt, és voltak közöttük olyanok is, akik nem küzdöttek viselkedési problémákkal.
Az egyetem kutatói hároméves, valamint nyolc-kilenc éves gyerekeken vizsgálták az adalékanyagok hatását. Utóbbiak a tartrazin (E102), a kosnil vörös A (E124), a narancssárga FCF (E110), a karmazsin (E122), a kinolinsárga (E104), az allura vörös AC (E129) és a nátrium-benzoát (E211) voltak.
A kutatást vezető Jim Stevenson professzor elmondta: bár sikerült kimutatni a kapcsolatot az említett színező- és tartósítószerek és a hiperaktivitás között, nem szabad azt gondolni, hogy ezek étrendből történő eltávolításával meg lehet előzni a rendellenességeket.
Tudjuk, hogy ezt rengeteg minden befolyásolja, de az adalékanyagokat legalább el lehet kerülni - tette hozzá.
Ez is érdekelhet
Felmérések szerint az Egyesült Királyságban az iskolás korú gyerekek 5-10 százalékánál figyelhető meg a figyelemhiányos viselkedési rendellenesség, amely indulatos viselkedésben, túlzott aktivitásban és a koncentrálóképesség gyengeségében mutatkozik meg.
Legjobban: