A napos idő és a szabad ég alatti étkezés rendkívül szórakoztató, de ugyanakkor kialakulhatnak olyan helyzetek melyek ételbiztonsági szempontból nem éppen kockázatmentesek.
A forróság és a kinti sütés-főzés ételmérgezéshez, valamint különféle betegségek kialakulásához is vezethetnek. A legtöbb, az ételek nem megfelelő kezelése folytán jelentkező megbetegedés nem komoly, és egy-két napos kellemetlenség után megszabadulhatunk tőle, de néhánynak súlyos következményei lehetnek.
Nagyon fontos, hogy hidegen tartsuk az ételt, főzzük megfelelő hőmérsékletűre, mindig mossunk kezet, és használjunk külön edényeket és evőeszközöket a nyers és az elkészített ételekhez. A hűtést igénylő ételeket ne nagyjuk két óránál tovább kint, különösen, ha a kültéri hőmérséklet meghaladja a 32 fokot, ha pedig hosszabb ideig a lakáson kívül kell tárolnunk az ételeket, mondjuk kempingezni megyünk, mindenképpen vigyünk magunkkal hűtőtáskát. Az ideális arány, ha a táskán belül 75 százalék az étel, és 25 százalék jég, amit nem elég legalul elhelyezni, hanem tegyünk az étel közé is belőle. A húst, mielőtt a grillre tesszük, mindenképpen tartsuk hidegen.
Hogy megbizonyosodjunk arról, kész van-e már a hús, sütés közben használjunk hőmérőt. A hal ideális fogyasztási hőmérséklete 62 fok, míg a marha legyen legalább 71 fokos. A tojás és a hús a legkockázatosabb baktérium szempontból, ezektől kaphatunk legkönnyebben ételmérgezést. Fontos, hogy mindig mossunk kezet szappannal és meleg víz alatt, így elkerülhető a fertőzés. Az emberek többsége nem veszi komolyan a fenti tanácsokat, egészen addig, amíg ő maga, vagy valaki a közvetlen közelében beteg nem lesz. Az ételmérgezés lappangási ideje legtöbbször 12-36 óra, és a tünetek között van a hányás, hasmenés, émelygés. Míg egy egészséges szervezet viszonylag hamar legyőzi a mérgezést, a gyerekeknél és idős embereknél, vagy akiknek gyengébb az immunrendszerük, egészen komoly következmények alakulhatnak ki.
Legjobban: