A fogak belsejében idegek és vérerek hálózata húzódik a koronától egészen az állkapocsban lévő gyökérig. Ezt a hálózatot gyökércsatornának, az idegeket és a vérereket pedig együttesen fogbélnek nevezzük.
Gyökérkezelésre akkor van szükség, amikor a fogbél valamilyen sérülés, szuvasodás vagy rossz fogtömés következtében elfertőződik. Ilyenkor a fogorvos kihúzza, vagy a további szuvasodás illetve a fog elvesztésének megelőzése érdekében kifúrja a fogat, eltávolítja a fertőzött fogbelet, majd betömi a fogat. Ez a kezelés azonban hosszadalmas, akár hosszú hónapokig is eltarthat.
A revaszkularizáció elnevezésű új kezeléshez mindössze két fogorvosi vizitre van szükség. Az eljárás során a fogorvos kifúrja a fogat, majd antibiotikus pasztával fertőtleníti a gyökércsatornát. A második alkalommal, két hét múlva, egy eszközzel apró bemetszéseket ejt a gyökércsatornán, amíg a szövet el nem kezd vérezni. A vérzés hamar kiváltja a véralvadást, ami serkenti az új vérerek növekedését.
Ez javítja az oxigén- és tápanyagellátást, és elősegíti a fogbél öngyógyulását. A kutatók pontosan nem ismerik a mechanizmust, de úgy vélik, hogy a vérrög nagy mennyiségű növekedési faktort tartalmaz, ami elősegíti a károsodott szövet regenerálódását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az előzetes kutatások azt mutatták, hogy a módszer sikeres, és a Liverpooli Egyetem kutatói most 30 beteg részvételével újabb kísérletbe kezdtek. A betegek felét az új kezelésnek, a többieket a hagyományos gyökérkezelésnek vetik majd alá.
Legjobban: