A túlsúly mértékét a testtömegindex (BMI) alapján határozzák meg, amelyet a magasság és a testsúly egymáshoz viszonyított arányaként lehet kiszámítani. A normál testsúly felső határa a 27-es BMI, amely feletti értéknél már túlsúlyról, 30 felett elhízásról, 35-ös testtömegindex felett pedig kóros elhízásról beszélünk. Konkrét példával élve a 35-ös BMI egy 165 centiméter magas nő esetében 95 kilogrammos testsúlyt jelent. Magyarországon ez a népesség közel egynegyedére jellemző, beleértve a fiatalokat is.
„A túlsúlyt érdemes komolyan venni, mivel olyan betegségek társulhatnak hozzá, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, de alvászavarhoz és egyéb, például mozgásszervi vagy termékenységi problémákhoz is vezethet. Arról nem is beszélve, hogy a kóros elhízás akár egy évtizeddel is megrövidítheti az életünket, ezért elsősorban egészségügyi okok miatt tanácsos megszabadulni a felesleges kilóktól” – idézi a Budai Egészségközpont lapunkhoz eljuttatott közleménye Prof. Dr. Juhász Árpád sebész főorvost, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárát.
Ha a megelőzés vagy a fogyókúra már nem segít
Mint minden más egészségügyi problémánál, az elhízásnál is a megelőzés az első és legfontosabb lépés. Az életmódváltás, a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás és az elegendő vízfogyasztás, a rendszeres sportolás, a stresszcsökkentés, a pihentető alvás és a mentális egészségre való odafigyelés mind fontos elemei a megelőzésnek. Ezekben jelentős támogatást nyújthat egy dietetikus, egy edző és egy pszichológus is, aki segíthet feltárni a túlevés és adott esetben a sikertelen fogyás lelki okait.
Ha ezekkel a módszerekkel nem sikerült tartós eredményt vagy a remélt pozitív egészségügyi hatásokat elérnünk, lehetséges megoldásként felmerül a gyógyszerszedés vagy a gyomorballon. Ha azonban túl nagy a súlyfelesleg, és ezekkel a módszerekkel nem tudunk megszabadulni tőle, kialakult valamilyen társbetegség vagy magas a kialakulás kockázata, akkor érdemes megfontolni a testsúlycsökkentő műtétet, amennyiben azt szakorvos javasolja. A bariátria többféle lehetőséget kínál a túlsúlytól való megszabaduláshoz. Két nagy csoportot különíthetünk el.
Az egyikbe a gyomor térfogatát befolyásoló műtétek tartoznak, melyek alaptípusa a csőgyomorképzés. Ennek során a túlsúlyos páciens eredetileg körülbelül 2 literes gyomrát egy 2 deciliter térfogatú és 2 centiméter átmérőjű csővé alakítják át a levágott gyomorrész eltávolításával. Napjainkban ez az eljárás a legelterjedtebb, és világszerte a bariátriai műtétek 80 százalékát teszi ki. Előnye, hogy csupán a gyomor méretét csökkenti, nem avatkozik be az emésztésbe, ugyanakkor negatívuma, hogy nassolással kijátszható.
A másik csoport az emésztést befolyásoló műtétek, avagy a bypass műtétek. Előnyük, hogy hatékonyan le lehet velük fogyni, hátrányuk viszont, hogy a fontos tápanyagok sem szívódnak fel, így hiánybetegségek alakulhatnak ki. „Az országban elsőként a Budai Egészségközpontban bevezettünk egy olyan »hibrid« megoldást, amely ötvözi a csőgyomor és a hagyományos bypass műtétek előnyeit, ugyanakkor a hátrányok minimálisak. A SASI-bypass műtét során a sleeve gastrectomia képzése után a gyomor alsó egyharmadára egy 150-200 centiméterre levő vékonybélkacsot varrunk fel, de az Omega-műtéttel ellentétben az összeköttetés alatt a gyomrot nem zárjuk le, hanem megtartjuk a patkóbél irányába is az ürülést. Így minimalizálni lehet a bypass műtétek során egyébként fellépő hiánybetegségeket, felszívódási zavart, ugyanakkor a hatásfoka tapasztalatunk szerint a bypass műtétével megegyező” – tette hozzá Juhász doktor.
Mi történik a bariátriai műtét során?
A beavatkozás altatásban történik, és kétféle módon végezhető.
- Minimálisan invazív (laparoszkópos) technika: a hasüreget szén-dioxiddal töltik fel egy kis metszésen keresztül, majd kamerát és sebészi eszközöket vezetnek be több apró nyíláson át. A műtét monitoron keresztül zajlik.
- Hasüregmegnyitással járó műtét (laparotómia): a hasüreget nagyobb metszéssel nyitják meg, de a műtét technikailag megegyezik a laparoszkópos eljárással.
A műtét alatt előre nem látható tényezők, mint például korábbi műtétekből vagy gyulladásokból eredő összenövések, illetve más hasüregi betegségek felismerése, vagy a beavatkozás során fellépő komplikációk (például jelentősebb vérzés), szükségessé tehetik a tervezett eljárás módosítását. Ilyen esetben a minimálisan invazív (laparoszkópos) technika helyett a hasfal és a hasüreg megnyitásával végzett műtétre válthatnak.
Felépülés a műtét után
A beavatkozást követően a páciens naponta 3-4 alkalommal tölti meg gyomrát, így gyorsan tapasztalható eredmény. Bár a korábbi étrenden nem feltétlenül szükséges radikálisan változtatni, érdemes egészséges ételeket fogyasztani, az adagok csökkentése pedig elengedhetetlen. Az orvosi utasítások pontos követésével körülbelül 8 hónap alatt érhető el a célsúly. Az esetek 90 százalékában a cukorbetegség és a magas vérnyomás kezelésére szedett gyógyszerek is elhagyhatók. Emellett a gyomorfekély megelőzése érdekében savcsökkentő gyógyszer szedése javasolt 3 hónapig. Ha a páciens további rizikófaktorokkal rendelkezik (például gyakori nem szteroid fájdalomcsillapító vagy szteroid használata, dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás), a savcsökkentő kezelés ennél hosszabb ideig is indokolt lehet.
„A műtét csak része a folyamatnak; a tartós eredményekhez és a szövődmények elkerüléséhez a beteg motivációja, aktív együttműködése – az orvosi, dietetikai és pszichológiai tanácsok elfogadása, valamint azok következetes betartása szükséges. Ennek érdekében a pácienst a műtét után sem hagyjuk magára, folyamatos támogatást nyújtunk számára a gyógyulás nyomon követése érdekében” – hangsúlyozta a szakember.