Évente több mint 500 000 tonna hagymahéj kerül a szemétbe az Európai Unióban. A tudósok szerint azonban ezeket fel lehetne használni: a külső barna héj és a legkülső húsos részek ugyanis rostokban és flavonoidokban gazdagok, a zöldség maga pedig kénszármazékokat és fruktánt tartalmaz.
"Az egyik megoldás lehetne, ha a hagyma nem használható részeiből kinyernék az értékes részeket, mert összetevői jót tesznek az emberi szervezetnek" - mondta Vanesa Benítez, a Madridi Egyetem mezőgazdasági kémia tanszékének kutatója. Benítez kutatócsoportja a Cranfield Egyetem munkatársaival végzett laboratóriumi kísérleteket, hogy beazonosítsák az összetevőket, és meghatározzák azok lehetséges felhasználási területeit. Munkájukról a Plant Foods for Human Nutrition című folyóirat számolt be. A tanulmány szerint a barna külső héjat funkcionális összetevőként lehetne használni, mert sok benne az élelmi rost, a fenol és más flavonoidok. A két legfelső húsos réteg is tartalmaz rostot és flavonoidokat.
"A rostfogyasztással csökkenthető a szívbetegségek, az emésztőszervi panaszok, a vastagbélrák, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázata" - mutattak rá a kutatók. A fenolok megelőzik a szívbetegséget és a daganatos betegségeket is. A hagyma héja erősen antioxidáns. A fruktán egyfajta prebiotikum, stimulálja a vastagbél hasznos baktériumainak növekedését. A kénszármazékok csökkentik a trombociták felgyülemlését, így javul a vérkeringés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Az eredmények szerint hasznos lenne elválasztani egymástól a hagyma különböző részeit a feldolgozás során. Így funkcionális összetevőkként lehetne őket használni, más élelmiszerek adalékanyagaiként" - magyarázta Benítez.
Legjobban: