Noha az aranyérbetegség már jó ideje népbetegségnek számít, és egy kis utánajárással gyakorlatilag minden, témát érintő kérdésünkre korrekt, hiteles választ kaphatunk, még mindig sok féligazság és fals információ él róla a köztudatban. Összeszedtük a leggyakoribb tévhiteket.
Viszketéstől a fájdalmon át a vérzésig a végbélnyílás körüli panaszokat általában aranyerességnek tulajdonítjuk. Valójában azonban többféle probléma is állhat a kellemetlen tünetek hátterében, köztük akár komoly aggodalomra okot adó elváltozások. Mutatjuk tehát, miért fontos szakemberre bízni a pontos diagnózis felállítását.
Megerőltetés, rostszegény táplálkozás, várandósság, de akár az idő múlása is hozzájárulhat az aranyerességhez, amely a fejlett országokban a lakosság majdnem 40 százalékát érinti. Sokan nem veszik elég komolyan vagy szégyellik felkeresni az orvost, pedig az aranyerességnél gyakran jelentkező vérzés előhírnöke lehet a vastagbél daganatos megbetegedésének, amely Magyarországon a tüdőrák után a második legtöbb ember halálát okozza.
Mit nevezünk aranyérbetegségnek? Hogyan, milyen tényezők hatására alakul ki a probléma? A témával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat dr. Bánfalvi Péter proktológus foglalta össze.
Bár a kellemetlen tünetek hatékonyan kezelhetőek lennének, sokan azonban ódzkodnak attól, hogy orvoshoz forduljanak aranyérbetegség gyanúja esetén. Dr. Bánfalvi Péter proktológus a leggyakoribb félelmekről, illetve a kivizsgálás menetéről foglalta össze a főbb tudnivalókat.
Átlagosan a felnőttek háromnegyedénél előbb-utóbb kialakulnak aranyeres panaszok, a probléma ugyanakkor megfelelő kezeléssel kordában tartható. Lássuk tehát, mely tünetek fellépése esetén javasolt szakszerű megoldást keresni.
Olvasónk krónikus végbélnyílás-fisszúrával és aranyérrel küzd. A tünetek kezelésére dr. Kökény Zoltán műtétet, illetve helyi kezelést javasol.
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
