A gyógytorna kapcsán a legtöbb embernek a műtét utáni rehabilitáció juthat eszébe, holott ezeknek a gyakorlatoknak a megelőzésben is fontos szerepe lehet. Körömi Dóra gyógytornásszal beszélgettünk arról, kiknek érdemes, és kiknek nem javasolt élni ezzel a mozgásformával.
Régebben kifejezetten ellenjavallt volt a testmozgás szklerózis multiplexszel (SM) élő betegek számára, napjainkra azonban mind több olyan kutatás lát napvilágot, amely ennek ellenkezőjét sugallja. A Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány (MSMBA) közelmúltban indított mozgásprogramja tapasztalatai szintén alátámasztják, hogy a rendszeres gyógytorna és a jóga az SM-betegek fizikai és a mentális állapotára egyaránt kedvező hatással lehet.
Minden tizedik nőt és a férfiak 8 százalékát is érinti az úgynevezett befagyott váll szindróma, amely olykor hetekig-hónapokig tartó táppénzre kényszeríti az érintett, 40-60 éves korosztályt. A problémával minél hamarabb orvoshoz kell fordulni, mert az elhanyagolt betegség akár visszafordíthatatlan funkcióvesztéssel járhat.
Élete során valószínűleg mindenkinek volt már - vagy lesz - porckorongsérve, ami az esetek kis hányadában jár klinikai tünetekkel, de csak a panaszosok kevesebb mint tizedének van szüksége műtéti megoldásra. Az ülőmunka és a mozgásszegény életmód kedvez a sérv kialakulásának, az utóbbi években pedig megfigyelhető, hogy a jellemzően középkorúaknál megjelenő betegség már a 20 éven aluliak körében is egyre gyakoribb.
A helytelen testtartás miatt nagyon embernek válnak feszessé a nyakizmai. Babocsay Zsófia gyógytornász, manuálterapeuta egy olyan tornát mutat be, amely révén hatékonyan és gyorsan enyhíthető a fájdalmas panasz.
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, hajnalra általában csak fátyolfelhőzet marad. Az Északi-középhegység tágabb környezetében és a főváros környékén viszont (zúzmarás) köd, rétegfelhőzet képződhet. Számottevő csapadék nem várható, de a ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet a Dunántúlon néhol élénk lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +3 fok között várható, de a szeles délnyugati részeken akár +4, +6 fok is lehet, míg a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon akár -10 fokig is lehűlhet a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
