A modern nyugati étrend magas vérnyomást és emelkedett LDL-t, azaz "rossz" koleszterint eredményez. Ezek az állapotok pedig különféle szív- és érrendszeri problémák (infarktus, stroke), illetve a demencia fontos kockázati tényezői. A vérnyomás és a rossz koleszterin csökkentése ezért kulcsfontosságú. Néha a pofonegyszerű megoldás ott van az orrunk előtt.
Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy a magas koleszterinszint rossz a szívnek, kevesebben azt is tudják, hogy az agynak sem használ. Arra viszont alig gondol valaki, hogy más szerveknek, például a szemnek és a végtagoknak is kárt okoz, ha a vérzsírszint egészségtelenül megnő.
Dr. Becker Dávid egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinika igazgatóhelyettese, a Magyar Kardiológusok Társasága főtitkára hívja fel a figyelmet a koleszterinszint karbantartásának fontosságára. Mi a különbség a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterin között? Miért fontos odafigyelni a koleszterinre? Hogy befolyásolhatjuk a szintjét? Milyen életmódot érdemes folytatnunk?
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
