Stroke
A fejlett országok harmadik leggyakoribb haláloka a stroke. Jellemzően 45 éves kor után jelentkezik leggyakrabban, de előtte sem zárható ki az előfordulása.<br/> Mivel kimenetelében felismerése és az első néhány percben megtett lépések igen sokat számítanak, ezért fontos, hogy a lehető legtöbbet tudjuk meg róla. Cikkeink, híreink, közleményeink ebben segítenek ezen az oldalon.
Stroke: nem tudjuk, kihez fordulhatunk, ha baj van
Bár sokat tudunk az agyi érkatasztrófáról, avagy más néven stroke-ról, még mindig nem eleget, az információk nagy részét pedig a kezelőorvostól és az internetről szerezzük be - mutatott rá egy friss kutatás. Az is kiderült, hogy sok esetben a megfelelő rehabilitáció is elmarad információhiány vagy szakmai segítség hiányában.
Datolyát ezért együnk mindennap
A datolya finom, édes gyümölcs, tele fontos vitaminokkal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal, amiknek köszönhetően számos módon támogatja a szervezet működését. Felsorolni is nehéz lenne jótékony hatásait, mi mégis megpróbáljuk: cikkünkben a legfontosabbakat szedtük össze.
Súlyos bajt okozhat az influenza
Egyéb rizikótényezők mellett az influenza is jelentősen fokozhatja a szívroham és a stroke kockázatát. Védőoltással csökkenthető a veszély, a szív-érrendszeri betegséggel élők közül mégis sokan vannak, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel - hívták fel a figyelmet amerikai kutatók.
Kapcsolódó videók
A stroke gyakori szövődményei
Évente több tízezer ember kap stroke-ot Magyarországon. A betegség lehetséges pszichés következményeit és a kezelési lehetőségeket dr. Takács Mária neuropszichológiai szakpszichológus foglalta össze.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, hajnalra általában csak fátyolfelhőzet marad. Az Északi-középhegység tágabb környezetében és a főváros környékén viszont (zúzmarás) köd, rétegfelhőzet képződhet. Számottevő csapadék nem várható, de a ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet a Dunántúlon néhol élénk lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +3 fok között várható, de a szeles délnyugati részeken akár +4, +6 fok is lehet, míg a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon akár -10 fokig is lehűlhet a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
