Stroke
A fejlett országok harmadik leggyakoribb haláloka a stroke. Jellemzően 45 éves kor után jelentkezik leggyakrabban, de előtte sem zárható ki az előfordulása.<br/> Mivel kimenetelében felismerése és az első néhány percben megtett lépések igen sokat számítanak, ezért fontos, hogy a lehető legtöbbet tudjuk meg róla. Cikkeink, híreink, közleményeink ebben segítenek ezen az oldalon.
5 lépés, amellyel megelőzhetjük a stroke-ot
Ha egyáltalán lehet bármi jót mondani a stroke-ról, akkor az az, hogy a nagy többsége elkerülhető. A stroke-os esetek legalább 80 százalékát meg lehetne előzni egészséges életmóddal és rendszeres orvosi ellenőrzéssel, hiszen ennek köszönhetően lehet csökkenteni a kockázati tényezőket. A kutatók már számos olyan lépést azonosítottak, amellyel mérsékelni lehetne a stroke kockázatát. Ám jogos az is: az összes megelőző lépést egyszerre betartani rendkívül nehéz.
Tovább élhetnénk, ha megfogadnánk ezt a 7 tanácsot
Mindössze hét lépésben biztosíthatjuk szív- és érrendszerünk, valamint agyunk egészségének megőrzését. Mi több, ilyen módon számos más krónikus betegség is megelőzhető. A legtöbb ember mégsem tartja be ezeket az alapszabályokat, legalábbis nem következetesen. Vajon miért?
Kapcsolódó videók
A stroke gyakori szövődményei
Évente több tízezer ember kap stroke-ot Magyarországon. A betegség lehetséges pszichés következményeit és a kezelési lehetőségeket dr. Takács Mária neuropszichológiai szakpszichológus foglalta össze.
A stroke gyakori szövődményei
Évente több tízezer ember kap stroke-ot Magyarországon. A betegség lehetséges pszichés következményeit és a kezelési lehetőségeket dr. Takács Mária neuropszichológiai szakpszichológus foglalta össze.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, helyenként tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Késő estére -3 és +10 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.