Tumoros megbetegedések : Agydaganat
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Agydaganat tünetei és kezelése
Mi az agydaganat?
Agydaganat alatt az agyi szövetekből kiinduló daganatokat értjük. Mivel az idegsejtek általában ritkán osztódnak, ezért az agydaganatok jelentős része az agyidegeket támasztó, és azokat többek közt táplálékkal is ellátó kötőszöveti sejtekből indul ki. Az aggyal a probléma az, hogy ez a szerv egy csontos burokban - a koponyában - helyezkedik el, így ha daganat alakul ki, akkor a tumor nem tud merre terjeszkedni. Emiatt nő meg a koponyaűri a nyomás.
Tünetek
Az agydaganat előfordulása
Agydaganat minden életkorban előfordulhat. Gyermekkorban döntően a kisagyból, felnőtt korban a nagyagyból indul ki a tumor. Az összes daganatos halálozás körülbelül 2 százalékát okozzák a központi idegrendszeri daganatok, beleértve a gerinc daganatait is.
Az agydaganat okai
Agydaganat esetében nem nevezhető meg olyan rizikófaktor, amely növelné e betegség kialakulásának valószínűségét - sok más daganattal ellentétben. Az ok keresés persze folyamatos, épp nemrég jelent meg például egy olyan kutatás, amely az alkoholfogyasztás betegségre gyakorolt hatását vizsgálta. Ám ennek sem sikerült igazolnia azt, hogy az alkoholfogyasztás és az agydaganat megjelenése között egyértelmű kapcsolat lenne. Jelenleg tehát csak gyanítható, hogy az agytumor kialakulására hatással lehetnek egyes környezeti tényezők, de bizonyítani ezt még egyetlen esetben sem sikerült. Az agydaganatos betegek kevesebb, mint 5 százalékában fordul elő, hogy a családban már volt ilyen betegség, tehát rendszerint véletlenszerű módon alakul ki ez a probléma. Néhány nagyon ritka örökletes betegségben azonban előfordulhat, hogy a gyermekek öröklik a hajlamot.
Az agydaganat tünetei
E betegség esetében az egyetlen, laikusok által is fölismerhető korai tünet az, ha valaki reggel fejfájással ébred, majd amikor fölkel - tehát vízszintes pozícióból függőlegesbe vált -, akkor ez a fájdalom megszűnik. Mivel ez a tünet a későbbi szimptómákat jóval megelőzi, érdemes kivizsgálásra jelentkezni már akkor, ha ez a panasz jelentkezik, különösen akkor, ha a beteg korábban egyáltalán nem volt fejfájós. Korai tünet lehet még a hányinger nélküli, hirtelen hányás.
Az agydaganat későbbi tünetei már komolyabbak, ekkor ugyanis már hallás, látás vagy beszédzavar alakulhat ki, attól függően, hogy a daganat hol helyezkedik el az agyban. Ugyancsak tünet lehet az epilepsziához hasonló görcsroham. Emellett előfordulhat az is, hogy megváltozik a beteg személyisége is, például agresszívvá válik, az pedig csak később derül ki, hogy ennek hátterében agydaganat húzódott meg. Komolyan kell venni a koordinálatlan mozgások, zsibbadások megjelenését, a memória hirtelen csökkenését is. A koponyaűri nyomásfokozódás is több problémát okoz. Ilyen lehet például az, hogy a beteg szédül vagy eszméletét veszti. A koponyaűri nyomásfokozódás szemészeti vizsgálattal megállapítható.
A betegség egyik legfőbb veszélyét az adja, hogy a gerinc egy "lyukon keresztül" (ami az úgynevezett öreglyuk) csatlakozik a központi idegrendszerhez, tehát az agyhoz, ez utóbbi pedig csak az öreglyuk irányba tud elmozdulni. Ezzel pedig az gond, hogy közvetlenül e terület fölött van a nyúlt velő, ahol a légzési és keringési központ található. Így ha az agy a nyomásnövekedés miatt e csontos gyűrűbe ékelődik be, akkor összenyomja a keringési és légzési központot, ami sokszor hirtelen halált is eredményezhet.
Az agydaganat diagnózisa
Elsősorban képalkotó vizsgálattal történik a betegség diagnosztizálása, annak segítségével deríthető ugyanis ki, hogy az agyban van-e olyasvalami, aminek jelenléte nem kívánatos. Ha az eredmény pozitív, sebészeti konzíliumra kerül sor.
Az agydaganat kezelése
Az agydaganatot elsődlegesen operációval kezelik, mert ekkor a legnagyobb az esélye a gyógyulásnak. Minden más beavatkozás - tehát a kemoterápia és a sugárkezelés - már csak kényszermegoldás lehet, mert ugyan ez utóbbiak akár évekkel is meghosszabbíthatják a beteg életét, de tényleges gyógyulást ritkán eredményeznek. A sugárterápia azért javíthatja jelentősen a túlélést, mert az idegsejtek már viszonylag keveset osztódnak, így nagyon jó a sugártűrő-képességük. A fókuszált sugárnyalábbal akár "operálni" is lehet.
Ez a beavatkozás már hazánkban is elvégezhető - egyelőre csak Debrecenben - az úgynevezett gamma-késsel. Ezzel az eszközzel az orvosok a fókuszált sugárnyalábot úgy használják, mint egy sebész a szikét. Ez a gyakorlatban tehát egy operációhoz hasonlítható beavatkozás, amelynek során a sugárnyaláb célzottan, milliméteres, tized milliméteres pontossággal roncsolja a daganatot. Ehhez pedig ma már nem is feltétlenül kell megnyitni a koponyát.
Az agydaganat megelőzése
Mivel a betegség kiváltó oka nem ismert, a biztos megelőzésre sincs mód. És bár az agydaganat esetében nem bizonyított a genetikai hajlam, tehát az örökölhetőség sem, azért annak érdemes jobban figyelnie a tünetekre, akinek valamely felmenőjét már érintette e probléma.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Telekes András onkológus szakorvosnak, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház osztályvezető főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
