Felnőttkori fertőző betegségek : Agyevőamőba-fertőzés
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Agyevőamőba-fertőzés tünetei és kezelése
Mi az agyevőamőba-fertőzés?
Bár a köznyelv ezt használja, az agyevőamőba-fertőzés erősen bulváros megnevezés. Az amőba ugyanis nem megeszi az agyat, hanem olyan gennyes agyhártyagyulladást okoz, mint amelyet baktérium is okozhat. A hírekbe bekerülő tragikus esetek hátterében jellemzően a Naegleria fowleri nevű amőba áll - ez mind közül a legveszélyesebb -, de lehet kiváltó ok egyéb amőba is. Érdemi gyógymód nincs az érintettek kezelésére, a fertőzés lefutása jellemzően gyors, kimenetele pedig végzetes. Az agyevő amőba emberről emberre nem terjed, a parazita típusosan az orrba kerülő víz közvetítésével jut el az agyba.
Tünetek
Az agyevőamőba-fertőzés előfordulása
Magyarországon agyevőamőba-fertőzés extrém ritkán fordul elő, még a hazai központnak számító László kórházban sem találkoztak vele az elmúlt 20 évben. A parazita más országokban is nagyon ritka, de megbízható adatok nem igazán állnak rendelkezésre, pont a ritkaság és az emiatti nehéz diagnózis miatt. A gondot az okozza, hogy az orvosok nem feltétlenül gondolnak erre a kórokozóra, amikor gennyes agyhártyagyulladással találkoznak. Igazából csak akkor gyanakodnak rá, ha a súlyos agyhártyagyulladásnál nem találnak baktériumokat.
A Naegleria fowleri olyan helyeken fordulhat elő, ahol vannak édesvizek, valamint a klíma viszonylag meleg.
Az agyevőamőba-fertőzés okai
Az agyevőamőba-fertőzést leggyakrabban a Naegleria fowleri nevű szabadon úszó amőba okozza. Ezen kívül még az Acanthamoeba nemzetségbe tartozó számos faj, illetve a Balamuthia mandrillaris nevű, szintén szabadon úszó amőba okozhat agyhártya és agyvelőgyulladást, de igazán súlyosat - szemben a Naegleria fowlerivel - csak akkor, ha a beteg csökkent immunitású. Az Acanthamoeba fajokkal elsősorban szemészek szoktak találkozni, mert a kórokozó viszonylag gyakran okoz szaruhártya-gyulladást (keratitis), majd onnan indulva válthat ki agyhártya- és agyvelőgyulladást.
Az agyevő amőba néven emlegetett Naegleria fowleri meglehetősen ritka. Vizes közegben él, megmaradni viszont csak ott képes, ahol kellően meleg van, a víz pedig nem túlzottan sós. Elsősorban édesvizekben fordul elő, de megél félsós vizekben is. Létezhet olyan helyeken is - például öntözőrendszerekben, valamint akár a légkondicionálókban is -, amelyeket az ember hoz létre. Kapcsolatba hozták a légiós betegséggel is, mert ez az amőba is olyan helyeken szeret tenyészni, ahol a Legionella baktériumok is előfordulhatnak.
A Naegleria rendszerint az orr nyálkahártyáján keresztül kerül be a szervezetbe, majd onnan viszonylag könnyen eljuthat az agyig, mivel az orr és az agy között viszonylag vékony a határ, mikrobiológiai értelemben könnyű az átjárás. A fertőződéshez arra van szükség, hogy az orrba, homloküregbe, arcüregbe fertőzött, nem steril víz jusson. Olyan eseteket is leírtak, ahol a problémát az okozta, hogy az érintettek nem előzetesen felforralt csapvízzel irrigálták az orrukat.
A másik két szabadon úszó amőba inkább bőr- vagy szemfertőzésen keresztül, véráram útján juthat el az agyba, nem primer módon. Terjedésükben emiatt van nagyobb szerepe annak, hogy valaki immunhiányos. Velük ellentétben a Naegleria fowleri amúgy egészséges emberek esetében is könnyen válik invazívvá.
Az agyevőamőba-fertőzés tünetei
Az agyevő amőba ugyanolyan tüneteket okoz, mint a bakteriális eredetű gennyes agyhártyagyulladás. Ilyen a magas láz, hányinger és hányás, esetleg epilepsziás roham. Előfordulhat zavartság is amiatt, mert a gyulladás nemcsak az agyhártyát érinti, hanem bizonyos mértékig az agyvelőt is. Az agyevő jelzőt az amőba valószínűleg annak köszönheti, hogy az agyat ugyan nem eszi meg, de az általa okozott gennyes gyulladás nagyon súlyos, a fertőzés lefolyása pedig gyors, nagyon rosszindulatú. A beteget jellemzően egy héten belül elveszítik.
Az agyevőamőba-fertőzés diagnózisa
A diagnózis csak akkor történhet meg, ha az orvos gondol az amőbára, és célzott vizsgálatot kér a mikrobiológustól. Ha erre nem kerül sor, akkor az agyhártyagyulladásoknál megszokott vizsgálatok (amelyek alapvetően baktériumot mutatnak ki) nem vezetnek eredményre. A mikrobiológus az agyvízben láthatja meg az amőbát, amelynek mérete többszöröse egy vörösvértestének. Viszont ehhez tudnia kell, hogy mit keressen.
Vannak olyan molekuláris diagnosztikai módszerek is (PCR), amelyek alkalmasak lehetnek az amőbafertőzések kimutatására. Itthon a Naegleria fowleri nem mutatható ki ilyen módon, de a kevésbé rosszindulatú agyhártya- és agyvelő-gyulladást okozó Acanthamoeba már igen. Ez a patogén amőba Magyarországon is okoz fertőzést.
Az agyevőamőba-fertőzés kezelése
Nincs olyan gyógyszer, amelyet kifejezetten a Naegleria fowleri ellen fejlesztettek volna ki, de az orvosok használhatnak olyan újabb szereket, amelyek valamilyen szinten hatékonyak lehetnek. Próbálkozni jellemzően miltefozintartalmú kombinációkkal lehet. Ez a szer sok országban nem áll rendelkezésre, például Magyarországon sem érhető el. Az eredetileg tumorellenes szerként kifejlesztett miltefozinról a 90-es években derült ki, hogy igen hatékonyan gátolja bizonyos ostoros egysejtű fajok szaporodását. Igazoltan hatékony a szabadon úszó amőbák ellen is, ezért az általuk okozott életveszélyes kórképek elleni gyógyszer-kombinációk obligát alkotórésze.
Az agyevőamőba-fertőzés gyógyulási esélyei
Ugyan voltak már ismert túlélők, de a Naegleria fowleri az esetek túlnyomó többségében végzetes agyhártyagyulladást okoz. A betegség olyan súlyos lefolyású, hogy a túlélésre nincs érdemben nagyobb esélye egy amúgy egészséges embernek sem.
Ahhoz, hogy a jellemzően csak krónikus bőrléziót okozó Balamuthia mandrillaris, vagy szemfertőzést okozó Acanthamoeba invazívvá váljon, és súlyos agyhártyagyulladást is okozzon, jellemzően már csökkent immunműködésre van szükség. Nem immunhiányos embereknél ezek a fertőzések nem annyira súlyos lefolyásúak, nem feltétlenül végzetesek.
Az agyevőamőba-fertőzés megelőzése
Mivel a Naegleria fowleri nagyon ritka, megelőzésre érdemben nem kell és nem is lehet figyelni. Ahol észlelnek fertőzést - például Floridában -, ott alapvetően arra figyelmeztetik a lakosokat és a turistákat, hogy kerüljék a nem tengervizeket és a strandokat, a csapvizet pedig kizárólag felforralva használják, továbbá kerüljék, hogy bármilyen víz az orrukba jusson. Arra az agyevő amőbától függetlenül figyelni kell, hogy ha valaki orrmosást végez felső légúti betegségnél, és ahhoz maga készít izotóniás sóoldatot, akkor az ahhoz használt csapvizet előzetesen forralja fel.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Osvald Ákosnak, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológusának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
