Mi a nyirokcsomó-gyulladás?
A nyirokcsomók a nyirokerek mentén helyezkednek el: csoportosan a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék területén vannak jelen, de elszórva egyéb területeken is található belőlük több száz darab. A szervezetben szűrő funkciót töltenek be, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kórokozók támadásakor gyorsan elszaporodnak bennük a limfociták (a fehérvérsejtek egyik típusa), majd azok fölveszik a küzdelmet a fertőzésekkel szemben. Maga a nyirokcsomó-gyulladás a csomók gyulladását jelenti, megjelenése elsődleges és másodlagos is lehet. Nyirokcsomó-megnagyobbodást a gyulladás mellett több egyéb betegség is okozhat.
Tünetek
A nyirokcsomó-gyulladás előfordulása
A banális nyirokcsomó-gyulladás nagyon gyakori. Ennek oka, hogy maga a nyirokcsomó egy nyirokszerv, annak feladata pedig a védekezés. Emiatt a nyirokcsomók minden környezetükben lezajló gyulladás kapcsán érintettek. Duzzanat leggyakrabban a nyakon, a hónaljárokban, és ágyéktájon tapintható, az esetek többségében ártalmatlan fertőzés velejárója.
A gyulladás fiatalabb korban gyakoribb lehet, hiszen ilyenkor eleve gyakoribbak egyes gyulladástípusok, például a torokgyulladás és a mandulagyulladás, valamint a vírusfertőzések. Az egyéb nyirokcsomó duzzanatok, beleértve a daganatokat is, későbbi életkorban gyakoribbak.
A nyirokcsomó-gyulladás okai
A nyirokcsomók általában "munkavégzés közben", másodlagosan gyulladnak be, tipikusan akkor, amikor például foggyulladás, bőrgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás történik, vagy a beteg egyszerűen csak megfázik. Ilyenkor a nyirokcsomó rövid időre, akutan gyullad be, egyszerű élettani okok miatt.
Az akut gyulladásoknak van olyan elsődleges formája is, amikor csak a nyirokcsomók, illetve az egyéb nyirokszervek (például a mandulák vagy a lép) gyulladnak be. Ilyenkor nem ismert, hogy környezetükben esetleg egyéb gyulladás is jelen lenne. Ebben az esetben a panaszt jellemzően baktérium- vagy vírusfertőzés okozza. Vírusos például az Epstein-Barr vírus okozta mononukleózis (csókbetegség vagy mirigyláz), ami jellemzően fiatal korban alakul ki, és többek közt nagy és fájdalmas nyaki nyirokcsomó-duzzanatot okoz. Ez esetben a nyirokcsomó-gyulladást a betegség egyik tünetének is lehet tekinteni.
A nyirokcsomó krónikusan is begyulladhat, több hétig, több hónapig is okozhat panaszokat. Ez jellemzően másodlagos gyulladás, azaz a nyirokcsomó valamilyen szerv gyulladása kapcsán gyullad be és duzzad meg, majd nagyon lassan apad le. A krónikus gyulladásoknak specifikus formája is van. Ilyenkor a nyirokcsomót valamilyen speciális baktérium betegíti meg. Ilyen lehet többek közt a TBC, a Lyme-kór, a brucella, a tularémia és a macskakarmolás betegség kórokozója. Ez esetben maga a baktérium "beeszi magát" a nyirokcsomóba és a vérbe, helyi, sokáig tartó gyulladást okoz. A nyirokcsomó autoimmun betegségek miatt is begyulladhat.
A nyirokcsomó-gyulladás tünetei
A nyirokcsomó-duzzanat egy centiméter alatt nem kóros, általában nem is észlelik, csak képalkotó vizsgálattal veszik észre. Ha ilyenkor egy centiméternél nagyobbat fedeznek fel, akkor azt ki kell vizsgálni, hogy nem kóros vagy daganatos-e.
A felszín alatt általában még a másfél centiméteres nyirokcsomó sem tapintható. Ha a csomó ennél is nagyobbra nő, akkor a legtipikusabb tünet az, hogy a nyakon (vagy egyéb helyen, a nyirokutak mentén) megjelenik egy fájdalmas vagy fájdalmatlan csomó, göb vagy duzzanat. A fájdalom jellemzően gyulladásra utal. A duzzanat körül a bőr be is pirosodhat, a környezete érzékeny és gyulladt lehet.
Ugyan maga a gyulladás általában több nyirokcsomót érint, de ez duzzanatot jellemzően csak egynél vagy kettőnél szokott okozni. Ritkábban, de előfordul úgynevezett nyirokcsomó-konglomerátum is, ami azt jelenti, hogy egy nagy duzzanat tulajdonképpen több nyirokcsomó-gyulladást takar.
Ha a gyulladás komolyabb, messzebbről is láthatóvá válhat, a terület érzékenyebb lehet. Még súlyosabb, szövődményes esetekben a nyirokcsomó nagyon megnőhet és nagyon fájdalmas lehet, el is tályogosodhat. Ez már egy gennyes gyulladást jelent, ilyenkor a betegek be is lázasodhatnak.
A nyirokcsomó-gyulladás diagnózisa
Ha a nyirokcsomó-gyulladás egyértelműen másodlagos, és például foggyulladás vagy mandulagyulladás miatt jön létre, akkor az orvosoknak ezt az alapbetegséget kell felismerniük. Ehhez általában elégséges egy egyszerű háziorvosi vizsgálat.
Ha a gyulladás tartós vagy ugyan akut, de nagyon komoly panaszokat okoz, mindenképp szakorvosra van szükség. Ilyenkor jellemzően fül-orr-gégész, fej-nyak-sebész, esetleg fogász vagy bőrgyógyász vizsgálja meg a betegeket. Jellemzően egyszerű fizikális vizsgálatról van szó, de nagy segítséget jelent az ultrahang is, és ha szükséges, akkor a további képalkotó vizsgálat, például CT vagy MR.
Ha fölmerül annak gyanúja, hogy a nyirokcsomó-gyulladást valamilyen specifikus fertőzés okozza, vérvételre és laborvizsgálatra is szükség lehet. Ezzel a vérből nem csak a kórokozókat, hanem a szervezet által termelt ellenanyagokat is ki lehet mutatni, ezek is árulkodóak lehetnek. Egyes specifikus fertőzések csak nyirokcsomó kenetből, szövettani vizsgálatból mutathatók ki.
A következő lépés a biopszia, amelynek során a nyirokcsomót egy vékony tűvel megszúrják, belőle mintát vesznek. Ezt patológus nézi meg, tájékozódó citológiai vizsgálatot végez rajta. Ez különösen tartós gyulladás esetén lehet hasznos, illetve akkor, ha daganat gyanúját kell kizárni. Utóbbi lehet szekunder és primer daganat is (például a leukémia, a limfóma vagy Hodgkin-kór).
A gyulladás okozta nyirokcsomó-megnagyobbodásokat mindenképpen el kell különíteni a daganatos nyirokcsomó-megnagyobbodástól. Ez a legfontosabb teendő, lévén a nyirokcsomó nem csak gyulladástól, hanem primer és szekunder daganatos megbetegedésektől is megnagyobbodhat. A nyakon egyéb duzzanatoktól is el kell különíteni a gyulladást, lévén duzzanatot egyebek mellett ciszták ás pajzsmirigybetegség is okozhat. Ez az oka annak, hogy ha nyaki duzzanat két hétnél tovább fennáll, mindenképpen szakorvoshoz kell menni.
A nyirokcsomó-gyulladás kezelése
A nyirokcsomó-gyulladás kezelése minden esetben attól függ, hogy mi áll a hátterében. Ha egyszerű élettani ok vagy vírus okozta akut fertőzés (megfázás) váltja ki, akkor jellemzően nincs vele különösebb teendő, a gyulladás magától megszűnik, a beteget ilyenkor csak tüneti terápiában részesítik. Ha hátterében például mandulagyulladás vagy egyéb bakteriális fertőzés (fogászati góc, nyálmirigygyulladás) húzódik meg, akkor általában antibiotikum kezelést kell alkalmazni. Ha az alapbetegség megszűnik, jellemzően a nyirokcsomó-gyulladás is visszahúzódik, a csomók eredeti méretükre visszazsugorodnak.
A primer bakteriális nyirokcsomó-gyulladást szintén antibiotikummal kell kezelni. Ha a baktériumot a torokból vagy a nyirokcsomóból vett mintából ki is tenyésztik, akkor a kezelés lehet célzott is. Ugyancsak célzott terápiára van szükség a specifikus infekciók esetében. Ha a nyirokcsomó elgennyesedik és tályog alakul ki, műtétre is szükség lehet. Ennek során a gyulladt területet fel kell tárni, illetve a tályogot és az elgennyedt nyirokcsomót el kell távolítani.
A nyirokcsomó-gyulladás megelőzése
Nehéz megelőzni a nyirokcsomó-gyulladást, hiszen kialakulása normális élettani folyamat is lehet, okozhatja banális fertőzés. Elkerülését mindössze segíteni lehet azzal, ha valaki rendszeresen jár fogorvosi vizsgálatra, és ha valamelyik foga rossz, akkor azt megcsináltatja. Krónikus mandulagyulladás esetén érdemes lehet kivetetni azt. Ezen túlmenően csak az általános higiéniai szabályok betartása lehet hasznos megelőzési szempontból.
A nyirokcsomó-gyulladás szövődményei
Ritka szövődmény, hogy a nyirokcsomó-gyulladás a környezetre is átterjed, miatta komolyabb, mélyebb szöveti gyulladás alakul ki. Ugyancsak szövődmény lehet az eltályogosodás. Legvégső esetben vérmérgezés, szepszis is kialakulhat.
Hasznos tudnivalók a nyirokcsomó-gyulladásról
Abból probléma nem lehet, ha valakinek gyulladás miatt el kell távolítani egy nyirokcsomóját, lévén a szervezetben több száz nyirokcsomó van, így hiánya nem okoz problémát.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. med. habil. Hirschberg Andor Ph.D. fül-orr-gégész főorvosnak.