Felnőttkori fertőző betegségek : Agyhártyagyulladás
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Agyhártyagyulladás tünetei és kezelése
Mi az agyhártyagyulladás?
Meningitisnek, vagyis agyhártyagyulladásnak azt az állapotot nevezzük, amikor az agyat borító több rétegű burok, illetve hártya valamilyen okból gyulladásos állapotba kerül. A kiváltó ok felderítése minden esetben fontos, különösen azért, mert a baktérium okozta agyhártyagyulladások közvetlen életveszéllyel járnak. A vírusos agyhártyagyulladások többsége 5 évesnél fiatalabb gyermeknél fordul elő, míg a baktériumok okozta betegség a 20 évesnél fiatalabbak körében a leggyakoribb. Mivel a betegség nagyon veszélyes, azonnal orvoshoz kell fordulni akkor, ha gyanúja felmerül. A legfontosabb árulkodó jel a láz, a súlyos, csillapíthatatlan fejfájás, a zavartság, a hányás és a tarkókötöttség lehet.
Tünetek
Az agyhártyagyulladás előfordulása és okai
Agyhártyagyulladást baktériumok, vírusok és gombák egyaránt okozhatnak, de hátterükben meghúzódhatnak egyéb tényezők is. Ha a kiváltó ok bakteriális fertőzés, akkor azt a véráramba kerülő, ezáltal az agyba vagy a gerincvelőbe jutó baktériumok okozzák: ezek miatt alakul ki a heveny bakteriális agyhártyagyulladás. Van példa arra is, hogy a baktériumok közvetlenül jutnak az agyhártyára. Ilyen például fülészeti gyulladásoknál, orrmelléküreg-gyulladásnál történhet, illetve koponyacsonttörést követően fordulhat elő. Ritkán, de megesik az is, hogy a fertőzés egyes sebészeti beavatkozások kapcsán alakul ki.
Heveny bakteriális agyhártyagyulladást számos baktériumtörzs okozhat, de a leggyakoribbakat érdemes külön is kiemelni. Ilyen a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus), amely újszülöttekben, gyermekekben és felnőttekben egyaránt a leggyakrabban bakteriális agyhártyagyulladást okozó kórokozó. Az ugyanakkor igaz, hogy ez a baktérium még ennél is gyakrabban okoz tüdő-, középfül- vagy orrmelléküreg-gyulladást. Az úgynevezett B csoportú Streptococcus leginkább újszülötteknél és kisgyermekeknél, valamint időseknél fordul elő.
Szintén gyakori agyhártyagyulladás-kórokozó a Neisseria meningitidis (meningococcus), amely általában felső légúti hurutos megbetegedésekért felelős, de ha a véráramba kerül, agyhártyagyulladást is okozhat. Ezt nevezik járványos agyhártyagyulladásnak. Ez az erősen ragályos megbetegedés elsősorban tizenéveseket és fiatal felnőtteket veszélyeztet, kollégiumokban, nevelőotthonokban, laktanyákban helyi járványos megbetegedéseket is okozhat. A járványos agyhártyagyulladás amúgy nem gyakori, hazánkban az Országos Epidemiológiai Központ nagyságrendileg 50-70 esetet regisztrál évente.
A b típusú Haemophilus influenzae baktérium (Hib) szintén okozhat agyhártyagyulladást, gyerekeknél valaha ez volt a leggyakoribb kórokozó. Ma már visszaszorult az előfordulása, az ellene védelmet jelentő Hib-vakcinát ugyanis egyre szélesebb körben kezdték el alkalmazni. Bakteriális agyhártyagyulladást kiválthat a Listeria monocytogenes nevű kórokozó is, amely pasztőrözetlen tejtermékekben, hot dogban, húskonzervekben fordul elő leggyakrabban. Veszélyének leginkább a terhes nők, az újszülöttek és az idősek vannak kitéve, illetve mindazok, akiknek valamilyen okból legyengült az immunrendszere. A Listeria baktérium a méhlepényen is át tud hatolni, így a terhesség utolsó harmadában történő fertőződés a magzat számára végzetes is lehet.
Idült agyhártyagyulladást olyan, az agyvíztérbe és az agyhártyákba bejutva lassan szaporodó kórokozók is okoznak, mint például a gombák és a tüdőgümőkórért felelős Mycobacterium tuberculosis. A baktériumok és gombák mellett vírusok is kiválthatnak agyhártyagyulladást, azonban általában jóval enyhébb lefolyásút. A legtöbb ilyen esetért az enterovírusok csoportjába tartozó mikroorganizmusok felelősek, melyekkel nyár végén, kora ősszel találkozhatunk a leggyakrabban. A betegség hátterében egyéb vírusok is állhatnak, így például a herpes simplex vírus, az AIDS-ért felelős HIV és a mumpszvírus. Ezek mellett napjainkban már Magyarországon is gondolni kell akár a nyugat-nílusi vírus megjelenésére is.
Bár lehet heveny is, de a gombák okozta agyhártyagyulladás jellemzően krónikus, és viszonylag kevésbé gyakori. Ez a típus nem terjed emberről emberre. Jellegzetes fajtája a Cryptococcus okozta agyhártyagyulladás, amely immunhiányos betegeknél fejlődhet ki, többek közt HIV-fertőzöttekben.
Ugyan ritkán, de az agyhártyagyulladásnak a fertőzéseken kívül egyéb okai is lehetnek Ilyenek például egyes kémiai reakciók, gyógyszerallergiák, bizonyos típusú daganatos betegségek és olyan gyulladásos megbetegedések, mint például a szarkoidózis. Az agyhártyagyulladás kialakulásának kockázatát több tényező is növelheti. Ilyen például a védőoltások kihagyása, "elbliccelése". Ugyancsak rizikófaktor a közösségi lét, ugyanis a kollégiumokban, katonai laktanyákban, nevelőotthonokban élők közt a Neisseria meningitidis által okozott járványos agyhártyagyulladás könnyebben terjed. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a baktérium a légutakon keresztül fertőz, és akár nagyobb csoportokban is gyorsan szétterjed.
Speciális kockázatnak vannak kitéve a Neisseria által okozott agyhártyagyulladás tekintetében egyes utazók is. Ennek oka, hogy a megbetegedés leggyakrabban, különösen a száraz évszakban Afrika szubszaharai részére (az úgynevezett "meningitis-övben"), illetve a mekkai éves szent zarándoklatra, a hadzsra utazók körében üti fel a fejét. A várandós nők a Listeria baktérium általi fertőzésre fokozottabban érzékenyek, náluk ez a baktérium nem csak agyhártyagyulladást okoz nagyobb eséllyel, hanem a vetélés, koraszülés, halva születés esélyét is megnöveli. Rizikófaktor az immunhiányos állapot is, amiből adódóan az agyhártyagyulladásra fogékonyabbak a HIV-fertőzöttek, az alkoholfüggők és a cukorbetegek. Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek és egyéb tényezők ugyancsak növelik az agyhártyagyulladás kialakulásának kockázatát. Mivel a lépeltávolítás is immunhiányos állapotot eredményez, az is fokozott kockázatot jelent.
Az agyhártyagyulladás tünetei
Az agyhártyagyulladás kezdeti tünetei megtévesztésig hasonlóak lehetnek az influenzáéhoz. Egyes esetekben néhány órán belül kialakulhatnak, máskor néhány napig is eltarthat a jellegzetes tünetek kifejlődése. A szimptómák attól függően változnak, hogy újszülöttekről vagy két évnél idősebb gyerekekről, illetve felnőttekről van-e szó.
Újszülötteknél és csecsemőknél az agyhártyagyulladás magas lázat, állandó sírást, komoly aluszékonyságot vagy ingerlékenységet, lustaságot és inaktivitást okoz. A kicsik a szoptatást elutasítják, étvágytalanok, kutacsuk előredomborodik. A baba teste és tarkója, illetve nyaka merevvé válik.
Két éves kor felett a hirtelen kialakuló magas láz, a tarkókötöttség és a súlyos fejfájás a jellegzetes tünet. Utóbbi a korábban megszokott, "átlagos" fejfájások jellegétől jelentősen eltér. Mindehhez hányinger, illetve hányás, zavartság és koncentrációs nehézség, epilepsziás jellegű görcsrohamok is társulnak. Jellemző még az aluszékonyság, a fényérzékenység, az étvágytalanság és a szomjúság hiánya. Egyes esetekben, így például a meningococcus által okozott agyhártyagyulladásnál bőrpír és kiütések is kialakulnak.
Az agyhártyagyulladás diagnózisa
A diagnózis felállítása a jellegzetes tünetek felismerésével kezdődik, a pontos diagnózist pedig az agyvíz vizsgálatával, illetve a kórokozó lehetőség szerinti kitenyésztésével, azonosításával lehet felállítani. Az agyvizet jellemzően lumbálpunkcióval veszik le, ami azt jelenti, hogy a csigolyák között beszúrnak egy 10-12 centiméter hosszú és 2 milliméter vastag tűt, azzal elérik majd átlukasztják a kemény agyhártyát, így jutnak be a gerincvelőt körülölelő agyvízbe, amelyből mintát vesznek.
Ebből egyes kórokozókat közvetlen módon is ki lehet mutatni, de az agyvíz összetételének változása is árulkodó lehet: fehérjetartalmából, cukortartalmából szintén lehet kórokozóra következtetni. Ha baktériumról vagy gombáról van szó, akkor annak fajtáját tenyésztéssel is megpróbálják meghatározni.
Az agyhártyagyulladás kórlefolyása
A baktériumok által okozott agyhártyagyulladások általában súlyosak, és megfelelő antibiotikus terápia nélkül néhány napon belül végzetes kimenetelűek lehetnek. A kezelés késedelmes megkezdése hatványozottan növeli a maradandó agykárosodás vagy a halálos kimenetel esélyét. A gombák okozta agyhártyagyulladás megfelelő gombaellenes gyógykezelés híján szintén életveszélyessé válhat. A vírusok okozta agyhártyagyulladás többnyire enyhe lefolyású, és gyakran magától is meggyógyul. Az idült agyhártyagyulladás kifejlődése két hétnél is tovább tarthat, tüneteket csak azt követően okoz.
Az agyhártyagyulladás kezelése
Mivel az agyhártyagyulladások többsége jellemzően nagyon súlyos betegség, az érintetteket kórházban kezelik. Ez többnyire intenzív osztályon történik, ahol a legfontosabb feladat a betegek életfunkcióinak fenntartása, szükség lehet lélegeztetése. A beteg állapotának stabilizálásával párhuzamosan - ha a kórokozó baktérium - széles spektrumú vagy a tenyésztés eredményének ismeretében célzott antibiotikus kezelésre is szükség van. Gombák esetén ugyancsak a kórokozó azonosítása és célzott kezelése a feladat.
Célzott vírusellenes szerek csak néhány vírus esetén (például a Herpes simplex vírus és a Cytomeaglovirus ellen) állnak rendelkezésre, egyéb esetekben csak tüneti kezelésre, az életfunkciók stabilizálására szorítkozhatnak az orvosok. Szerencsére a vírus okozta agyhártyagyulladások többségének lefolyása nem annyira drámai, mint a baktérium által okozottaké.
Az agyhártyagyulladás gyógyulási esélyei
A betegek gyógyulási esélyei az agyhártyagyulladás kiváltó okától, a betegség felismerésének gyorsaságától, a kezelés megkezdésének idejétől, illetve a beteg életkorától, általános állapotától, egyéb betegségeitől függnek. Azonnal megkezdett megfelelő gyógykezelés esetén még a súlyos agyhártyagyulladás elszenvedőinek nagyobb hányada is kedvező kimenetelre, gyógyulásra számíthat. Általánosságban elmondható, hogy a legveszélyesebb a meningococcus okozta járványos agyhártyagyulladás, amelynek első érintettjeit nagyobb eséllyel vesztik el az orvosok.
Ennek oka, hogy a betegség nagyon gyors lefolyású, gyakori, hogy mire felismerik, már komoly pusztítást végez a kórokozó. A további betegek már nagyobb eséllyel épülnek föl, az ő célzott kezelésüket ugyanis hamarabb meg tudják kezdeni. Az egyéb bakteriális és gombás agyhártyagyulladások is nagyon veszélyesek. A legkönnyebben a vírusos agyhártyagyulladásból épülnek fel a betegek.
Az agyhártyagyulladás megelőzése
A megelőzést az általános higiéniai szabályok betartása mindenképpen segíti. Többféle, agyhártyagyulladást okozó baktérium ellen használunk már védőoltásokat. Hatékony vakcina létezik például az A, a B, a C, a W és az Y csoportú meningococcus-törzsek, a pneumococcus, vagy például a mumpszvírus ellen. A b típusú Haemophilus influenzae okozta agyhártyagyulladás a Hib-vakcinával előzhető meg; az oltóanyag egyre gyakoribb használata már jelentősen vissza is szorította ennek az agyhártyagyulladásnak az előfordulását. Azoknak, akiknek például baleset következtében eltávolították a lépét, illetve egyéb immunhiányos állapot vagy más ok miatt valamely rizikócsoportba tatoznak, különösen indokolt a rendelkezésre álló védőoltások beadása.
Az agyhártyagyulladás szövődményei
Az agyhártyagyulladás súlyos szövődményekkel járhat. Minél később kezdik meg a kezelést, annál nagyobb a kockázata tartós idegrendszeri károsodásnak. Szövődményként leggyakrabban hallásvesztés, memóriazavar, tanulási nehézségek és járászavar, epilepsziás görcsrohamoknak alakulhatnak ki. Visszamaradhat emellett vesekárosodás, de bekövetkezhet sokk, illetve akár halál is beállhat.
A cikk elkészítéséhez segítséget nyújtott dr. Buda Botond neurológus szakorvos, c. egyetemi docens.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
